Richmond kapujáig

Most, hogy annyi minden változóban van az Egyesült Államokban, az 1861 és 1865 között zajlott amerikai polgárháború eseményei csak egyre közelebb jönnek hozzánk, egyre mélyebb értelmet nyernek, és megértésük segít eligazodni a ma történéseiben is. Emellett ez volt az első modern, vagyis vasúton szállított, távírón irányított, gyáripari termékekkel felszerelt tömeghadseregek által vívott háború. Hadtörténete csak a napóleoni háborúkhoz vagy a világháborúkhoz mérhetően izgalmas. Nagyon fontos tényező volt továbbá, hogy a Dél népe elképesztő lelkesedéssel vállalta a katonáskodást.

Az 1862-es, úgynevezett "félszigeti hadjárat" volt a polgárháború legnagyobb hadjárata, nem kevesebb mint 250 ezer katona vett részt benne. A McClellan tábornok vezette északiak azt tervezték, hogy egy merész előretöréssel elfoglalják a lázadó Konföderáció fővárosát, Richmondot. McClellan három hónapon át próbált utat törni a városhoz, de aztán a délieknél a később legendás katonai vezetővé vált Robert E. Lee vette át a parancsnokságot, és egy hatalmas, hétnapos csatában vereséget mért az északiakra, amivel egy időre sikerült megváltoztatnia a háború menetét.

A szerző, az amerikai polgárháború neves kutatója, hatalmas mennyiségű korabeli levelet, naplót és egyéb dokumentumot dolgozott fel, és elsősorban a résztvevő emberekre koncentrál, akik a maguk szintjén folyamatosan döntéseket kényszerülnek hozni, miközben az események megélői is voltak, a legmagasabb szintektől egészen a közkatonákig. Műve ezért izgalmas olvasmány azok számára is, akik kevésbé járatosak az amerikai polgárháború részleteiben. Eközben persze képet kapunk a háború menetéről is, és sok mindent megtudunk az észak-déli szembenállás mélyebb, emberi, kulturális, társadalmi összefüggéseiről, amelyek némileg megváltozott formában, de ma is eleven hatást gyakorolnak.