Három izlandi saga - Hrafnkels saga, Gísla saga, Bandamanna saga

Az "Északi Források /Fontes Boreales" sorozat ötödik kötetében közreadott három rövidebb, de világirodalmi hírű-rangú saga az előző kötetekkel szemben nem királyok, nevezetes viking harcosok, költők vagy nagy tudású férfiak tetteit beszélik el, hanem egy-egy fjord, egy-egy fennsík köznapi lakóiét, akik rokonai, társai vagy vetélytársai, sőt halálos ellenségei egymásnak.

A három saga három időszakba nyúl vissza: Hrafnkel története a honfoglalást követő nemzedék éveinek 925-950 tájára, Gísli története a 940-980-as évekbe, Ófeig története pedig a 11. század közepére. Az első még ősi vallástörténetiséget idéz. A második korszakos válságot ábrázol - a nemzetségi, merőben vérségi kapcsolatokon nyugvó társadalom felbomlását. A harmadikban pedig megjelenik egy merőben új típus: a hajdani honfoglalókhoz hasonlóan bátor, önálló, de a bomló nemzetiségi-társadalmi rend termelési renyheségein túllépő, kereskedelmi tőkéjét forgalmazó izlandi.

A Bernáth István (1928-2012) fordításait közreadó sorozat öt kötetének együtteséből a korábbiaknál sokkal teljesebb képet kaphatunk a középkori skandináv észak világáról.