Csak semmi komoly

„Fülemben szól a rádió, izzadok, mint a ló, káprázik a szemem, és kizárólag arra tudok figyelni, hogy ne felejtsek el levegőt venni, mielőtt szégyenszemre ott esem össze a nyugdíjas kutyasétáltatók szeme láttára. Múltkor véletlenül belekeveredtem egy futóversenybe, a lekörözés nyilvánvaló és megalázó pillanatáig nekem is ott szurkoltak a nézők.

Kívülről nézve néha valóban olyannak tűnhetek, mint aki minden lépésnél a mocsárból való kiszabadulásért küzd. A fák is talán csak a légszomjtól mosódnak el. De legalább haladok, és igen dicséretes ez tőlem, hogy megpróbálom a lehetetlent. Viszont röhejessé sem akartam válni. Nem mások előtt, magamnak.
Később tehát kitaláltam, lassítok a tempón. Így is lett, még sétálásra is jutott időm közben, észrevettem, hogy köszönnek az emberek és a kutyák. Hogy milyen csodálatosak a színek, amikor süt a nap, És hogy vannak napok, amikor nincs is pocsolya. Ami itt, Angliában nagy szó.”
Miért fordul ipszilonban az angol gyerek a folyosón?
Hogyan csempésszünk egészséges kiegészítőket a családi rántott hús panírjába, úgy, hogy szeretteink ne kövezzenek meg érte?
Miért veszélyes az étkezés utáni fogmosás?
Hogyan tanuljunk meg ismét járni, különösebb károkozás nélkül?
Milyen sportoktól óvakodjunk?
Andrea, az Angliában élő magyar orvosnő megunta, hogy az interneten, magazinokban, szakkönyvekben elénk tárt briliáns életviteli tanácsok zöme már a valóság küszöbén elvérzik.
Tudományos alapokra épülő, de a személyes kudarcait is őszintén – és igen mulatságosan - bemutató könyve azoknak szól, akik tenni akarnak az egészséges életért, de a múló idővel való mindennapi csatáikhoz különleges munícióra van szükségük.
Kávé mellé, sportolás után, családi perpatvarok kiheveréséhez kötelező olvasmány.