PIÉCES POUR PIANO CD BALOG JÓZSEF

BALOG JÓZSEF - ZONGORA Margó mozija 2. – Három zongoradarab Andante; Scorrevole; Alla campanella Margó mozija 4. – Öt zongoradarab Waldsee I (Halmos György emlékére); Waldsee II; Hommage à R. Sch.; Le Signorine; B-A-C-H Margó mozija 6. – Szvit zongorára Jánosvitéz; Combino; A Hajógyári szigeten; Esztergom Tizenkét prelűd zongorára Parlando; Giocoso; Ombra; Malinconico; Allegro, leggiero; „Grande valse”; Veloce; Semplice; Rubato all’ongherese; Rigoroso con semplicità; Rubato, recitando; Presto Két noktürn Da lontano; Semplice Személyes holmik…

Selmeczi György kivételesen sokoldalú muzsikus, impozáns zeneszerzôi oeuvre-vel, amelyben meglepô módon nem sok darabot találunk tanult és közismerten mesterien kezelt hangszere, a zongora számára. És ez nem véletlen. „A szerzô maga is zongorista” – magyarázza, „pontosan tudja, hogy a fontos zongoradarabokat ’rég megírták’ a nagyok. Ezért aztán szinte sosem ír zongoradarabot szándékosan. Vázlatot készít egy ’nem-zongoradarabhoz’, színházi vagy filmzenéhez gyűjt anyagot, lejegyez ezt-azt, hátha jó lesz valamire... Aztán egyszer csak egyikbôl-másikból, emlékekbôl, élményekbôl zongoradarab ’keletkezik’. Amolyan személyes holmi.” Selmeczi összegyűjtött zongoradarabjait végignézve valóban erre a személyes hangra csodálkozhatunk rá. A romantikus zongoramuzsika én-zene hangulatképei ezek, életrajzi ihletettségű albumlapok és emlékképek lenyomatai, schumanni érzületű intim karakterdarabok, felvillanások, kis jelenetek („scènes mignonnes”). Csak látszólag ellentmondva az elôbbieknek, a lemezünkön felhangzó Margó mozija darabjai nem annyira a belsô hang, hanem a mozivászon külsô történései, vizualitása által generált improvizált mozizongorázást idézik meg és öntik a kottafejekbe. Selmeczi György a mai napig a magyar mozi egyik legsikeresebb, legkeresettebb filmzeneszerzôje, mintegy ötven nagyjátékfilm zenéjének alkotója, aki számos díjat bezsebelt ebben a minôségében is (Budapesti Filmszemle, 1983, 1986: a legjobb filmzenéért járó díj). A Margó mozija eddig 6 részbôl álló sorozatát az 1990-es évek elején kezdte komponálni, némelyik darabfűzért kamarazenei hangszer-összeállításokra, némelyiket zongorára. A darabok annak a kompozíciós folyamatnak a lenyomatai, ami a szerzô 1986-os I. miséjének bemutatója után kezdôdött, és az avantgarde törekvések egyeduralma ellenében a zenetörténeti gyökerekhez történô kreatív visszatérést valósított meg, és egyben újfajta kommunikációt hozott létre a hangversenyközönséggel. Margó mozija 2. zongoradarabjai elképzelt történések, máskor játékos allúziókkal, magánéleti vonatkozásokkal teli képi komponálás, cím nélküli programzenék. Ajánlásuk a szerzô zongorista feleségének és alkotótársának, Kincses Margitnak szól: „Margó az én kontrollom, aki képes elôadóként és a közönség fülével is hallani és hallgatni a darabjaimat”, vallja a komponista. Margó mozijának 4. sorozatát szubjektív hommage-okként foghatjuk fel. Waldsee I és II című darabjait egy nagyszabású nemzetközi projekt hívta életre, a 2004-ben útnak indított Waldsee 1944, amely a soha meg nem válaszolt auschwitzi képeslapoknak és a mögöttük felsejlô tragikus emberi sorsoknak állít emléket. Selmeczi fôhajtása itt szeretett zongoratanárának, a legendás Halmos Györgynek – egykori fogolynak – is szól. A zongoratanulás gyermekkori emlékei, Schumann és Bach szelleme sejlenek fel a sorozat további darabjaiban: az Hommage à R. Sch. egyaránt adózik a gyermeklelkű romantikus komponistának, és a Bartók Mikrokozmosz hasonló című emlékdarabjának, a Le Signorine és a B-A-C-H szigorú szerkesztésű kétszólamú invenció-parafrázisok. A 6. Margó mozija végül egy másféle személyes hangot tár elénk: a négytételes szvit kandalló melletti családi muzsika, a szerzô unokáinak írott kis darabokkal. Igazi vizuális történetmesélés, mozizongorázás. A Jánosvitéz fergetes motivikus játékot űz Kacsóh Kukorica Jancsi belépôjével, a Combino-villamos csodáját idézi meg a különleges 7/16-os lüktetésű surranó zene (és igen: „álmában csönget egy picit”), egy játszótér mozgalmas, üldözéses rajzfilmakcióhoz méltó filmzenéje a Hajógyári sziget. A finale (Esztergom) szintén családi vonatkozásai miatt került a szvitbe: itt éles hangulatváltással egy liszti nyelvezettel koncipiált virtuóz parafrázist hallhatunk a Boldogasszony anyánk dallamának hangjaira. Szintén Kincses Margitnak szól a 12 Prelűd ajánlása, ez lemezünk legrégebbi, az 1980-as vége felé keletkezett darabfűzére. Improvizatív, fantáziaszerű, igen változatos hangvételű miniatűrök, gondolat-kísérletek, hangulatpróbák, moments musicaux-k. Mesterek-elôdök egész sora pillant ki a hangfejek mögül, ahogy a prelűd műfaji hagyományainak megfelelôen mindegyik darab egy-egy külön világ, jellegzetes egyedi technikai megoldásokkal (elvárásokkal), újra elcsodálkozhatunk, hogy a hagyományos ritmusnotáció milyen meghökkentô változatosságot tesz lehetôvé, aszimmetrikus ritmikai folyamatok tobzódását. Archív felvételek és karakteres zongorazenék, Rachmaninov, Gershwin, Bartók játéka ötlik az eszünkbe. A lemez végének hangulati decrescendóját a Két noktürn (2018) hozza el. Da lontano elsô darabja Selmeczi éjszaka-zenéje, szinte aleatorikusan sorjázó akkordsorai egy elidegenedett csillagos égbolt, az űr, a felfoghatatlan távolság érzéseit sugallják. Ez a szikár távolságtartás érzékelhetô a Semplice tételben is, a gyermekdalokra emlékeztetô egyszerű zenei anyaga hangzásában végletekig stilizált, gépzongora-hangot idéz fel. Érdemes pár szót szólnunk a felvételhez használt kivételes minôségű zongoráról is. Egy szép hangú muzeális hangszerrôl van szó, egy több, mint 100 éves Steinway-rôl, amely Pannónia Filmstúdió frissen felújított hangszere, nem hangversenyzongorás, hanem a darabokhoz illôen igazi otthonos, szalonos zongorahanggal. Az elôadó gondolatai Selmeczi György zongorazenéje méltó folytatása annak az évszázadon átívelô zenei nyelvnek, melyet a XX. sz. elején Bartók, Kodály és Lajtha indítottak útjára. Zongoraművészi tapasztalatait és az életben megélt érzelmeit a zenéjén keresztül rendkívül szuggesztíven közvetíti felénk. Az expresszionizmus, a szimbolizmus, a játékosság, a nagyszabású romantikus struktúra éppúgy jellemzô rá, mint a minimalista, részletekbe menô elemzés, a groteszk karakter vagy akár a melankólia tökéletes megjelenítése. Zenéjét játszva és hallgatva érezzük, hogy mindezek összessége Selmeczi Györgyöt a legnagyobb magyar kortárs zeneszerzôk közé emeli. Balog József