Robert van Gulik

The two men sitting close together in the secluded room, up in the tower of the old monastery, listened for a while silently to the roar of the storm that was raging among the dark moimtains outside. Violent gusts of wind were tearing at the tower, the cold draught penetrated even the solid wooden...

Di bíró a szolgálati rezidenciája hátulsó fertályához tartozó nyitott verandán élvezte a reggel hűvösét. Családjával az imént fejezte be a reggelit odabent, és most egymagában iszogatta teáját, amint ez bevett szokása lett a tóparti Han-jüan járásfőnökeként töltött...

ELSŐ FEJEZET Ahogy beért a könyvtárszobába, rögtön az ajtónál megállt. A feje kóválygott, látása elhomályosult, az íróasztaláig sem mert elmenni. Hátát a félfának támasztotta, szemét lehunyta, kezét lassan a halántékához emelte. A hasogató fejfájás tompa, kínzó...

ELSŐ FEJEZET A méretes kerevet szélén törökülésben terpeszkedő, hájas szerzetes egykedvűen nézte a látogatót. Némi csönd Után csikorgó, rekedtes hangon szólalt meg. - A válaszom: nem. Még ma délután el kell utaznom a városból. Bal keze vaskos, szőrös ujjai szorosan...

"Ti bíró lehajolt, és megvizsgálta a padlót. A padlódeszkákat vastag porréteg borította, mindössze patkánynyomokat vett észre. Magához intette kísérőit, körüljárták az oltárt, majd egy sötét folyosóra értek. Hung őrmester magasabbra emelte a lampiont: Ma Csung hirtelen...