Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és...Illyés Gyula (eredetileg, 1933-ig Illés Gyula; Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.) háromszoros Kossuth-díjas magyar költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia megalakulásától annak posztumusz tagja.
1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára.
A pusztai népiskolában tanult. 1912-ben a család Simontornyára költözött, itt fejezte be a negyediket, s végezte el az elemi ötödik osztályát, majd Dombóváron (1913–1914) és Bonyhádon (1914–1916) gimnazista. 1916-ban szülei elváltak, ő anyjával Budapestre költözött. A negyedik osztályt a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban végezte el, majd 1917 és 1921 között az Izabella utcai kereskedelmi iskola diákja. Az érettségi után a budapesti bölcsészkar magyar–francia szakos hallgatója lett.
Már 1918–1919-ben kapcsolatba került a baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakkal. 1921 végén – a letartóztatás elől menekülve – emigrált. Bécsen, Berlinen keresztül 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Könyvkötő munkás, a Sorbonne hallgatója. Részt vett a baloldali emigráns mozgalmakban. Bekapcsolódott a francia és magyar avantgárd csoportok munkájába.
1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. A Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka lett (1927–1936). Annak csődje után a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben (1937–1948).
1931-ben meghalt édesapja, majd édesanyja is. 1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát. Különélési életszakaszok után 1939-ben elváltak. 1936 legvégén ismerte meg Kozmutza Flórát, akivel 1939-ben kötött haláláig tartó házasságot. Gyermekük Mária.
Első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága. (1933-tól hivatalosan is ez a neve.) 1926-ban Kassák Dokumentum című lapjának munkatársa. A Nyugatban 1927 novemberében jelent meg első írása, egy kritika. 1928-ban első verseskötetét is a Nyugat adta ki. Néhány év alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává vált. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931, 1933, 1934, 1936). 1934-ben Nagy Lajossal hosszabb utazást tett a Szovjetunióban, mint az első írókongresszus meghívottja. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője (1941–1944). A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált.
1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946 és 1948 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1948-ban az elsők között, majd 1953-ban és 1970-ben Kossuth-díjat kapott.
A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni, sok időt töltött a család tihanyi nyaralójában. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzet. 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig.
A hatvanas években sokat járt külföldön. Munkásságát idehaza és máshol számos kitüntetéssel ismerték el.
1973-ban megtámadta szervezetét a rák, melyet egy évtizeden keresztül kezelt gyógyszerekkel. Állapota 1983 februárjában romlásnak indult, április 15-én pénteken délelőtt 10 óra 10 perckor hunyt el Budapesten.1983. április 22-én helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben, sírjánál gyászbeszédet mondtak: Belon Gellért püspök, Köpeczi Béla művelődési miniszter, Illés Endre és Sütő András.
Az Illyés-kiadások legfrissebb eredményeként most egy új szemléletű kötetet tarthat a kezében az olvasó. Az eddig felsorolt művek elkészítéséhez elengedhetetlen kutatások során egyre több Illyés Gyula által írt publicisztika és kiadásra váró novella került elő. Olyan...
""Most már kezd valami képem alakulni erről az országról. Engem persze nem is annyira a rendszer érdekel, mint a nép. Egyszerre angyalian bájos ez és könyörtelen. Szóval mint minden nép. Állandó lelkesedésben és mélázásban élnek. Olyan dolgok történnek itt, ami másutt...
Kiadványunk Illyés Gyula önéletrajzi fogantatású regényeit és az író hagyatékából előkerült regénytöredékeit adja közre, az ábrázolt életanyag és korrajz történeti idejének a sorrendjében. A Puszták népe eredetileg a Válasz 1934-1936. évfolyamában jelent meg...
Illyés Gyula szépirodalmi munkásságát sokszínűség jellemzi, hisz az esszék, tanulmányok, műfordítások, interjúk mellett népmese-feldolgozásai is közismertek. Kedvelt írónk a népmesék világában mindig is érthetőségre törekedett, és igyekezett az eredeti sajátosságokat,...
A kötetben olvasható mesék a tizennégymilliós magyarság megtelepülésének legkülönbözőbb tájain teremtek; magukon hordják így e tájak sajátos mondatalakítását, nyelvi zeneiségét és - gyakran csak e tájakon értett - szavait.
"Évekig oldoztam-kötöztem az anyagot, anélkül, hogy magam is láttam volna, mi végre; így írtam készület nélkül, szinte öntudatlanul életemnek - most látom - legnagyobb vállalkozású könyvét. Minden szakasz azt feszegeti vagy arról szól, hogy mit jelent magyarnak lenni....
Két, Illyés Gyula által feldolgozott magyar népmese, a Ludas Matyi és a Három kívánság, az angol fordításukkal együtt kapott helyet ebben a Csala Károly által, pazarul illusztrált kötetben.
"A naplók naplóját írom: az események egyidejű ábrázolását"
Illyés Gyula mindeddig kiadatlan, lebilincselően érdekes '56-os följegyzéseit, papírlapokra írt naplóját 1957 elején elrejtették és csak 2014. áprilisában került elő. Az író lánya, Illyés Mária...
"Lectori salutemIllyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. ,,Párizs tett magyarrá", vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent...
"Lectori salutemIllyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. ,,Párizs tett magyarrá", vallja a költő a Kortársban 1974-ben megjelent...
Könyvtári állományból törölt példány, könyvtári számmal és pecséttel. "Lectori salutemIllyés Gyula a Hunok Párizsban című prózájában a XX. század második évtizede Párizsának hangulatát idézi meg. Az ott töltött idő, a néhány év meghatározó számára. ,,Párizs...
Illyés Gyula befejezetlen, eddig könyvben meg nem jelent regényében a kitalált dunántúli község, Menyőd lakóinak mindennapjai elevenednek meg. A történet középpontjában özvegy Kériné ajándékozási hóbortja áll, mely krisztusi cselekedet visszafordíthatatlan hatást...
A mesebeli szegény libapásztortól Döbrögi úr elveszi a libáit, s még meg is botoztatja a szegény legényt. A fiú megfogadja, hogy háromszor fizeti vissza sérelmét Döbrögi úrnak. Az álruhába bújt, furfangos Ludas Matyi története más népek mesemotívumai között is...
A Puszták népe voltaképpen egy avantgárd gesztusból, André Gide 1927-es Kongói utazásának ösztönzésére született. Illyés Gyula a magyar `tengerfenék titkai közé reflektorfényt vető` (Babits) írószociográfiájával, máig nem múló hatású remekműben ábrázolta a két...
Két új drámát tartalmaz Illyés Gyula új kötete: A Teleki László eszméi nyomán újjágyúrt Kegyenc-et és a Különc-öt, amelynek maga Teleki László, múlt századi történelmünk legtisztább alakjainak egyike a hőse, s élete-drámája a tragédia.A Kegyenc mondanivalóját...
Vágatlan kiadás, de a könyv elején a lapok félig már fel vannak vágva. A Bölcsek a fán a jóért rosszul lobogó lelkek tragikomédiája. Hősei az ember üdvéért lángolnak, mind odaadóbban s közben mind jobban eltávolodva a valóságos emberektől, főként pedig eltartóiktól,...
"Ki vagy te, mit gondolsz, mi vagy?Az vagy, mit a szív, mit az agy,a szem kintről kölcsönbe kap!Ne félj kinyílni: szabadabbleszel csak, minden porcikáddal,gazdagabbnem is velem, de a világgal!"
Védőborító maszatos. A címadó kisregény - Ebéd a kastélyban - a földjét-rangját vesztett gróffal és családjával való történet nem sokkal a felszabadulás utáni időkből, és az alcím - egy életregény fejezetei - mely egy kézirat jellegéről árulkodik, nyomban...
,,Ez a kötet irodalmi tanulmányaimból nyújt csokrot: - vallja az Ingyen lakomáról Illyés Gyula, melybe közel negyven esztendő tanulmányírói munkásságának színe-javát gyűjtötte össze - a hosszabbakból. Írtam másféléket is, szociográfiáit, demográfiáit,...
Tulajdonosi bejegyzés. Ez a könyv nem azonos azzal, amelyet Petőfiről esztendőkkel ezelőtt írtam. Csaknem egyharmaddal nagyobb annál. Mégsem egyszerűen a bővített kiadása annak. Külön története van ennek a könyvnek is. Az eredeti könyv magyarok olvasmányául készült,...
A Szíves kalauz - útikalauz: lllyés Gyulának különböző országokban tett utazásairól készült rajzait, jegyzeteit, beszámolóit gyűjti kötetbe. Nem kizárólag szórakoztatásul, vagy az olvasó szemkápráztatására. Illyés ugyanis, mint verseiben, az Oroszországról,...
Gerince kopott, szakadt. Készítette a "Pátria"-nyomda R.-T. az első szabad könyvnapra, 1945-ben, Budapesten.Ez a költemény - magam is most látom - igazából preludium; egy későbbi mű előjátéka és magva. Megírásakor Magyarországon nem jelenhetett meg, a magvat magamba kellett...
Gerince alul egy kis helyen sérült. Ez a könyv franciáknak készült, úgy, hogy Illyés egy korábban született Petőfi-monográfiájának fordítási munkálatai közben mindazt, ami ismeretlen vagy homályos körülmény lehet a kultúránkban és a történelmünkben járatlan olvasó...