A pici babák szó szerint falják a könyveket. Együtt mondókáznak, tapsolnak, nevetnek a szüleikkel, óvó nénikkel. A jóéjtpuszihoz is szinte mindig kapcsolódik egy mese, egy kedvenc mesekönyv, amit újra és újra elolvasunk együtt, hogy megérkezzenek a szép álmok. Aztán, ahogy átvenné a stafétát és hallgatóból valódi olvasóvá válna, sok gyerek megtorpan. Kicsit úgy, mint a biciklizéssel. Próbálja, szeretné, de nem megy. Nem meri, mert elesik. Nem érti a szavak jelentését, nem érez rá arra, hogyan kapcsolja össze a betűket, szavakat. Ki indulna ilyen tudással neki egy biciklitúrának? És egy gyerekregénynek? A több mint hetvenéves Móra Kiadó már több generációnyi olvasót felnevelt. Sorozata, a Már tudok olvasni, közel ötvenéves. A sorozat kötetei folyamatosan alkalmazkodtak az olvasni tanuló gyerekek igényeihez, érdeklődéséhez, így napjainkban olyan kompakt méretű, könnyű, igazi gyerekkezekbe simuló köteteket kapunk, amikkel szó szerint gyerekjáték az olvasástanulás.

A Már tudok olvasni-sorozatról fél percben.



A korábbi változatoktól eltérően a jelenlegi sorozatba tartozó könyvek kimondottan elsős, olvasni tanuló és másodikos, olvasást gyakorló diákoknak készültek. Kortárs magyar írók és illusztrátorok közös alkotásai azzal a nem titkolt céllal, hogy a gyors sikerélményt adó olvasástanulás mellett támogassák a vizuális kultúra fejlesztését is.

A Már tudok olvasni-sorozat jelenleg elérhető húsz kötetében három szinten, a fokozatosság elvét követve növekszik a kép-szöveg arány. Így az olvasással még csak ismerkedő gyerekek nem rémülnek meg a nagy szövegtömegtől, ami sokakat eltántorít a rendszeres olvasástól.

Minden kötet végén a történetekhez kapcsolódó feladatok, oklevél, matricák és meglepetés várja az olvasót. A második és a harmadik szinten a szókincsbővítés támogatásához szómagyarázat is helyet kapott a könyvekben.

Kovács Patrícia mesél nektek az olvasástanulásról és a Már tudok olvasni-sorozat könyveiről:




Az első szint kötetei oldalanként csak néhány mondatot, azokon belül is maximum négy-öt szót tartalmaznak. A szavak nem hosszabbak három szótagnál. Ami hosszabb, azt az oldalakon kiemelve, szótagolva is olvashatják a gyerekek. A történet egyszerű, egy rövidebb meséhez hasonlítható összetettségű, de van benne humor vagy valamilyen meglepő fordulat, hogy az első oldaltól az utolsóig izgalmas legyen.

A második szint köteteiben fele-fele arányban szerepelnek a rajzok és a szöveg. Itt már hosszabb mondatok is előfordulnak. A történet fordulatosabb, átlagos esti mese hosszúságú. A cselekmény szórakoztató, izgalmas, így végig fenntartja az olvasó érdeklődését.

A harmadik szint kötetei már egészen hasonlítanak egy kisregényre. Rajzok nem minden oldalon szerepelnek, a szövegé lesz a főszerep. Több fordulat kap helyet a történetben, és a szereplőket is jobban megismerhetjük, sőt M. Kácsor Zoltán kötetei „sorozat a sorozatban” jelleggel egymás folytatásai. Amelyik gyerek a harmadik szint köteteit is kényelmesen el tudja olvasni, büszkén jelentheti ki magáról: „Már tudok olvasni!”

Hogyan tovább?

Hogy a harmadik szint teljesítése után se hagyjon alább a gyerekek lelkesedése, érdemes képes regényekkel folytatni az olvasástanulást. Ezek a könyvek a harmadik szintű olvasmányokhoz hasonlóan illusztrált, de bővebb szövegterjedelmű kötetek, többnyire hat–nyolc éves olvasóknak szóló történetekkel.

Találhatunk az ilyen könyvek között az iskolai hétköznapokra épülő kisregényeket, de a fantázia világában játszódó, rajzfilmes pörgésű könyveket is.