A Féknyúz Bajnokai

2017-ben a Collins szótár az év szavának a fake news-t (féknyúz) választotta.
Maga az álhír vagy kamuhír jelensége azóta létezik, amióta a hazugságok hatékonyságát a tömegkommunikáció nagyságrendekkel megnövelte.
Az eredmény egy kaotikus, abszurd világ, ahol minden összeesküvés-elméletnek esélye van visszatérni és virágozni, függetlenül attól, hogy mennyi ideje tartják nevetségesnek, vagy tűnik tetszhalottnak.
Az elmúlt pár évben a korábban diszkreditált elméletek (például a lapos Föld elmélet) vagy gyógykezelések (mint például a barackmagvak alkalmazása a rák gyógyítására, vagy éppen az autizmus kezelésére szolgáló beöntés) újjáéledtek, továbbá - alátámasztandó az elmúlt évtizedekben megjelent holokauszt-tagadást - előkerültek olyan régi hoaxok, mint például a Cion bölcseinek jegyzőkönyve. Ugyanakkor az intézményekbe, a szakértőkbe és a hatósági szereplőkbe, a médiába, a kormányzatba, a tudósokba vetett bizalom történelmi mélyponton van.
Senkiben sem lehet megbízni. Minden dolog és minden lehetőség egyaránt elfogadható. Többé nem rendelkezünk közös tudással, amelyben mindannyian egyetérthetünk - még a Föld alakjáról sem.
Ez egy hatalmi vákuum, ami lehetőséget teremt valakinek - vagy valakiknek - megragadni az irányítást és népszerűsíteni saját narratíváit és saját igazságait.
Kérdés, mit tehet az egyes ember egy ilyen közegben.
Ha senkiben sem lehet megbízni, akkor mindenki magára van utalva. Akkor a neves féknyúzbajnokhoz, Münchhausen báróhoz hasonlóan mindenkinek saját magát kell a hajánál fogva kihúzni a mocsárból. Csak azért nem jelentjük ki, hogy ez fizikailag nem fog összejönni, mert akkor úgyis azonnal jelentkezik egy illuzionista, aki - valószínűleg a Britain's Got Talent műsorában - bemutatja, hogy a dolog igenis lehetséges. (A trükköt persze nem árulja el.)
A trükkre magának az olvasónak kell rájönnie.