Bővebb ismertető
Bodor Ádám talán nem is regényeket és novellákat ír, hanem történeteket, amelyek időnként, mint a sebes patakok, széles medrű folyóvá állnak össze, máskor pedig a deltatorkolathoz hasonlóan apróbb szigetek, mederrészek, rejtélyes alakzatok alakulnak ki a folyam körül. A Sehol hét elbeszélése, abszurd balladája ilyen delta-történetek füzére. Újabb variációk végnapokra.
Hol van ez a Sehol? Valahol a közvetett közelünkben, a vaktérképek szélén, kollektív tudattalanunk mélyén. A Dvug folyó mocsaras partján, a pitvarszki réten, a Hlinka-tetőn, a maglaviti fegyházban vagy éppen a földrajzi valóságban is létező máramarosi Leordinán. Merthogy a többi hely is létezik: megismerjük természeti sajátosságaikat, legerősebb törvényeiket. Temetések és találkozások, árulások és menekülések, háromszögek és mindenféle bonyodalmak. Atombomba az éjszakában. Bodor Ádámnak a kései Beckettet idéző elbeszélései csavarokban és fordulatokban gazdag történetek, elképesztő nyitásokkal és a legváratlanabb végjátékokkal a véletlenek erejéről.
Bodor Ádám 1936-ban született Kolozsváron.
"Higgadtan visszatekintve, valahányszor a történet szálait követve fölrémlenek a homályos kezdetek, a következtetés mindig ugyanaz: ez a máskor általában eseménytelen hétfői nap volt az, amikor valaminek másképp kellett volna történnie. Ahhoz, hogy az események ne itt tartsanak. Ahol most éppen tartanak."
Ezek voltak a Líra Csoport legnépszerűbb könyvei az Ünnepi Könyvhéten.Múlt hét csütörtökön kezdődött, és tegnap ért véget az év legfontosabb könyves eseménye, a 90. Ünnepi Könyvhét. A Líra Csoport kiadói már el is készítették az eladások alapján az összesítéseiket, melyből kiderül, mely könyvek voltak a legnépszerűbbek. Eláruljuk, hogy Závada Pál regényét, a Weiss Manfréd örököseinek az SS-szel kötött alkujának hátterét bemutató Hajó a ködben című kötetet vették meg a legtöbben.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
2020-tól egy hétfős szakértői testület dönti el, melyik az a húsz alkotás az előző év kortárs magyar szépirodalmi terméséből, amelyik érdemes lehet az elismerésre.Tizenöt éve létezik Magyarország legrangosabb független irodalmi díja, az Aegon Művészeti Díj. A jubileum alkalmából a megújulásra is hangsúlyt fektettek: 2020-tól az Aegon Irodalmi Díj nevet viseli az elismerés. A jelölés és a kiválasztás menetében is történtek változások továbbá nyilvánosságra került az idei 20-as hosszú lista is, amely izgalmas neveket és műveket tartalmaz.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
Március 13-ig jelentkezhetnek az érdeklődő tanintézmények.A Margó Fesztivál szervezői idén is folytatják a tavalyelőtt elindított olvasásnépszerűsítő jótékonysági programjukat, amelynek célja, hogy középiskolákba juttassanak el kortárs irodalmi könyvcsomagokat, amelyek hasznosulnak az irodalomoktatásban. A decemberi Margó-aukción összegyűlt összegből idén már országszerte húsz középiskola jut Margós könyvcsomaghoz, amely a Magvető, az Apokrif-FISZ, a Centrál Könyvek és a Jelenkor kiadványaiból áll össze.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
A Magvető, a Jelenkor és a Kalligram kötetei közül kerülnek ki májusban a győztesek.A Libri irodalmi díj nevezési kritériumainak 2019-ben összesen 179 könyv felelt meg, a lista 51 kiadó könyveiből állt össze. Erről a listáról választotta ki kedvenceit a Libri által felkért szakmai bizottság.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
1936. február 22-én született Kolozsváron, ott végzett teológiát, de nem vállalt lelkészi szolgálatot. 1960-tól levéltárosként, majd 1964-től egy másoló-fordító irodában dolgozott. 1965-ben publikálta első novelláját a kolozsvári Utunk című folyóiratban. 1968-tól szabadfoglalkozású író.
1982-ben települt át Magyarországra, ahol 1984-től a Magvető Könyvkiadó felelős szerkesztője. Már érett íróként jelent meg első, rövid prózákat tartalmazó kötete, A tanú (1969). Kisepikai műveivel egészen egyedülállót alkotott a magyar irodalomban. Ezt vallotta egy helyütt: „Semmi nincs előre készen, számomra is majdnem minden az írás folyamatában bontakozik ki. Kiindulópontnak olykor elég egy helyszín, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol történni kezd valami. Vagy egyszerűen csak egy hangulat. Valami, amit nem lehet előre kicédulázni, rögzíteni. Ez a megfoghatatlan valami, titkos fuvallat a novella lelke. Ha ez nem lebeg valahol ott a közelünkben, jobb a dolgot nem erőltetni…”
Művei megjelentek román, angol, német, francia, norvég, dán, olasz, bolgár, szerb, horvát, szlovák nyelven is. 2007. október 4-én mutatták be Az érsek látogatása című regényéből készült filmet (Dolina) Kamondi Zoltán rendezésében.
Díjai
Első kötetesek Díja (1969), a Román Írószövetség Prózai Díja (1970, 1975), Kritikusok Díja (1975), József Attila-díj (1986), Déry Tibor-jutalom (1989, 1992), Artisjus Irodalmi Díj (1990), Krúdy Gyula-díj (1992), A Magyar Napló Díja (1991), Kortárs-nívódíj (1991), a Soros Alapítvány életműdíja (1993), a Művészeti Alap Literatúra Díja (1996), Márai Sándor-díj (1996), a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja (1998), Magyar Irodalmi Díj (2002), Irodalmi Alkotói Díj (2002), Kossuth-díj (2003), Artisjus Irodalmi Nagydíj (2011)