Bővebb ismertető
"Hiánypótló gyűjtemény a legendás magyar asszonyokról." -
Karády Anna"Nők, akik szebbé, jobbá tették a világot." -
Pap Éva"Árnyékban éles fény vagy, és ékes árnyék a fényben..." - írta Radnóti Miklós feleségének, Gyarmati Fanninak a neki szóló versben. A nőnek, aki nemcsak a társa, hanem szellemi partnere is volt - és aki később, élete végéig viselte a költő halála után rázuhant terheket, és gondozta hagyatékát, emlékét.
Sokan voltak a magyar történelemben olyan nők, akiket nem egy férfi határozott meg, hanem akik a maguk jogán igyekeztek vagy tudtak azzá lenni, akik szerettek volna. Olyan időkben is, amikor ez nem volt könnyű és magától értetődő.
Nők, akikről legtöbben azt sem tudják, hogy léteztek.Mert tudjuk-e, hogy I. (Nagy) Lajos királyunk édesanyja, £okietek Erzsébet élete végéig fia társuralkodója volt?
Hogy anyja, Szilágyi Erzsébet támogatása nélkül Mátyás soha nem lehetett volna irály?
Hogy Kazinczy Ferenc felesége, Török Sophie "indította be" a modern magyar irodalmi életet?
Hogy Szendrey Júlia tehetséges író-költő volt, és nem számításból "dobta el az özvegyi fátylat"?
Hogy Weöres Sándor egyik legismertebb gyerekverse nem gyerek-, hanem szerelmes vers, amit a magyar hospice-mozgalmat életre hívó pszichológusnak, Polcz Alaine-nek írt?
Soós Tibor nagy sikerű Árnyékból a fényre című képeskönyvének párját tartja kezében az olvasó. Olyan magyar nők történetét, akik nemzetközi társaikhoz hasonlóan nem akartak a férfiak által meghatározott keretek között élni, hanem a maguk útját szerették volna járni. Volt, akinek sikerült, volt, akinek nem. Volt, akit csak az utókor ismert el.
Sorsuk azonban példamutató a mai nők - és férfiak - számára is.