Bővebb ismertető
Rajk Lászlóval, aki idén töltötte be 70. életévét, 2009-ben készített életútinterjút Mink András - ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát adjuk közre kötetünkben. Gazdag életpálya tárul elénk a második világháború utáni magyar történelem prizmáján keresztül. A kivégzett kommunista politikus fia neve elvesztése, az árvaház, az 56-os forradalom, majd a romániai száműzetés időszaka után fiatalon a rendszerkritikus művészeti formák iránt érdeklődő építész lesz. A 70-es években csatlakozik a formálódó demokratikus ellenzékhez; a hazai szamizdat egyik megteremtője, az SZDSZ politikusa, majd parlamenti képviselője, mindeközben pályáját sosem feladó, alkotó építész és látványtervező, akinek olyan munkák kötődnek a nevéhez, mint a budapesti Lehel Csarnok épülete, vagy a Megáll az idő, A londoni férfi és az Oscar-díjas Saul fia filmek látványtervei. Fotók és dokumentumok idézik meg a pálya személyes emlékeit, Rajk politikai és művészi tevékenységének fordulópontjait; az olvasást a történeti hátteret összefoglaló jegyzetanyag és annotált névmutató segíti.
A Magvető nevében Dávid Anna igazgató búcsúztatta az egykori demokratikus ellenzék ikonikus figuráját.Rajk Lászlóval még 2009-ben készített életútinterjút Mink András – ennek egy 2019-es beszélgetéssel kibővített, szerkesztett változatát fogja közreadni A tér tágassága címmel a Magvető.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
„Ha legyőzni nem is lehet a halált, de legalább meg lehet szégyeníteni.” – A 2019-ben olasz nyelven megjelenő kötet fogadtatásáról olvashatunk az új ÉS-ben.Többek között Láng Zsolt esszéje, Hományi Péter interjúja Kálmán Gáborral, Csuhai István recenziója Afonso Cruz regényéről, áttekintő Oravecz Imre 1972. szeptember című verseskötetének olaszországi recepciójáról, továbbá Fekete Szilvia, Gömöri György, Hartay Csaba és Marczinka Csaba versei, Milbacher Róbert, Puskás Panni és Rékai Anett prózája, Herczog Noémi színi- és Stőhr Lóránt filmkritikája olvasható az irodalmi hetilap legújabb számában.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>
„Ritoók példaadó objektivitása hasonlóképpen bámulatos: elfogódottság és harag nélkül ír, elismerve és kritizálva minősít, érvel, ellenérvel, s könyve szinte észrevétlenül nő túl önmagán...”Demény Péter interjúja Szilágyi Júliával, Perecz László esszéje, Csehy Zoltán kritikája, Gábor György recenziója, továbbá Izsó Zita és Orcsik Roland versei, Balássy Fanni, Csabai László, Tamás Zsuzsa és Tóth Gábor Ákos prózája, Grecsó Krisztián televíziósműsor-bírálata, Molnár Zsófia színikritikája olvasható az Élet és Irodalom 2020/8. számában.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>