Ó, rinocérosz

Schein Gábor : Ó, Rinocérosz

Európa története rinocérosszal

Schein Gábor új könyve igazi fantasztikus olvasmány. A verses regény azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel. Onnan kezdve, hogy „Europét, a szidóni szüzet egy rozmaringillatú, / fehér rinocérosz rabolta el”, egészen odáig, hogy „A rinocéroszellenes médiában napok óta terjed a hír, / hogy a járvány okozója, az úgynevezett patient zero, / egy indiai rinocérosz, aki nem volt hajlandó karanténba / vonulni.” A könyv így lesz műfajok és műnemek határterületeit átlépő verses regény, groteszk szatírjáték, ironikus enciklopédia, Ovidius, Rabelais és Karl Kraus találkozása a karneváli állatkertben.



Schein Gábor új könyve fantasztikus olvasmány: Európa története rinocérosszal. Azzal a káprázatos ötlettel játszik el, hogy miképpen írható meg Európa és a nyugati civilizáció históriája, ha annak mitikus és valóságos történeteiben a rinocérosz mint hús-vér figura szerepel.

Onnan kezdve, hogy „Európét, a szidóni szüzet egy rozmaringillatú, / fehér rinocérosz rabolta el”, egészen odáig, hogy „A rinocéroszellenes médiában napok óta terjed a hír, / hogy a járvány okozója az úgynevezett patient zero, / egy indiai rinocérosz, aki nem volt hajlandó karanténba / vonulni.”

„Átváltozni vajon mit jelent? Istenből állatba, kitérőt sem téve az emberi élet felé. Átváltozni, testet cserélni, és mit még, vajon tiszta öröm, ahogy megszabadulni a fogságból, egy halálos betegségből nem egyértelműen az? Vissza lehet-e térni ilyen felszabadulás után az élethez? Másik testbe lépni, egy állatéba, kitérőt sem téve az emberi élet felé: hogyan és mitől terem ott egy ember kezében a fejsze, hirtelen, mint egy villámcsapás, hogy a beléfagyott tengert feltörje. Kitalál egy istent, aki rinocérosszá változott? Vagy talál magának egy rinocéroszt, hogy benne istenét lássa?”

Így lesz a rinocérosz egyszerre félelmetes, fenyegető, bumfordi és szerethető figura, akiben megtestesül a „más”, a máshonnan érkező, az idegen, a reménytelen szerelmes, az értelmiségi, vagy a regényírás nehézségeivel küzdő író. Az Ó, rinocérosz egyszerre vicces és szomorú, verssoraiba beépülnek a klasszikus irodalmi szövegek, a mai közélet abszurd szólamai, Kertész Imre írásainak részletei, Albrecht Dürer metszetei.

Schein Gábor könyve izgalmas kísérlet is: a műfaj rugalmasságának próbája, amely hol kisebb, hol nagyobb ugrásokat enged meg térben és időben. Az Ó, rinocérosz műfajok és műnemek határterületeit átlépő verses regény, groteszk szatírjáték, ironikus enciklopédia, Ovidius, Rabelais és Karl Kraus találkozása a karneváli állatkertben.

Az Ó, rinocérosz című kötetről beszélget Schein Gábor és Szegő János március 22-én 18 órakor a Líra Könyv és a Magvető Facebook oldalán. A könyvbemutató eseményről bővebb információ itt.

Részlet a könyvből

1.
Európét, a szidóni szüzet egy rozmaringillatú,
fehér rinocérosz rabolta el. A fehér bikával
a krétaiak királyuk afrikai származását akarták
feledtetni. És hogy szívükben sosem lakott béke.
Szidón elvégre háborús hely. Meséljen erről
Sigurd, a királyi lovag? Vagy a tüntető halászok,
akikbe 1975 februárjában belelőttek? Az idő
oda-vissza múlik. A mezőt dobok és sípok
hangja tölti meg, a szűz már kosárnyi virágot
szedett. Két eunuchja, Jean és Berenger beljebb
a fák alatt beszélget: – Ó, a türelem és a kultúra
fegyverei. – Vajon fegyver volna a vers is?
– Ahol állatok mítoszokat hordoznak,
bármi megtörténhet. Mert hát mi az állat?
Járó por. És mi az ember? Beszélő sár.