Darwin sárkányai

1835
A hajósinas Syms Covington élete legnagyobb kalandja felé tart a Beagle fedélzetén a világhírű tudós, Charles Darwin segédjeként. Az úti cél: a Galápagos szigetek.

Egy vihar után hajótöröttként egy lakatlan szigeten köt ki, és olyan felfedezést tesz, ami megváltoztathatja a világot...

Most már nemcsak a saját életéért kell küzdenie, hanem egy eddig felfedezetlen faj sorsa is az ő kezében van.

Darwinnal egy hajóban Bolygónkat egykor hatalmas dinoszauruszok népesítették be, miért is ne lehettek volna sárkányok is?

1831-ben a Beagle nevű hajó kifutott a kikötőből, a fedélzetén Fitzroy kapitánnyal, aki világkörüli útra indult, és egy természettudóssal, akit Charles Darwinnak hívtak. A legénységben ott volt egy fiú is, aki, bár tizenkét évesnek mondta magát, csupán kilencéves volt. Darwin saját segédjévé léptette elő a hajó inasát és hegedűsét, Syms Covingtont, hogy segítsen neki az expedícióknál és a minták begyűjtésénél. A Galápagos szigeteken a fiú egy vihar során elsodródott a társaitól, és egy apró szigetre sodorták a hullámok, ahol hamarosan az életéért kellett küzdenie… A Darwin sárkányainak története valós történelmi eseményeken alapul, ám legendás lények népesítik be. Olvasóként együtt utazhatunk a felfedezők hajóján, akik előtt egy sosem látott világ tárult ki.

1809
Charles Darwin február 12-én születik meg az angliai Shrewsburyben, egy aprócska faluban. Édesapja orvos, édesanyja egy híres porcelángyár tulajdonosának lánya. Egy szép nagy házban laknak.

Kisgyermekként Darwin sokat játszik a szabadban; kavicsokat és madártojásokat gyűjt (minden fészekből csak egyet). Olvasni is nagyon szeret.

A Beagle december 27-én fut ki Plymouth-ból.

1831
Darwinnak lehetősége nyílik, hogy „utazó úriemberként” és „naturalistaként” (ez akkoriban természettudóst jelentett) részt vehessen Fitzroy kapitány világkörüli útján a Beagle fedélzetén. Az út legalább kétévesnek ígérkezik.

1835
Szeptember 15-én a Beagle megérkezik a Galápagos-szigetekre. Darwin begyűjti a híres galápagosi pintyeket, s egyéb, merőben szokatlan állatfajtát is.

1837
Darwin mindent megtesz, hogy tudósként ismerjék el. A Beagle-ön vezetett naplójából könyvet ír, s szakértők segítségével beazonosítja az általa begyűjtött fajokat is.

1838
Darwin meglátogatja Jennyt, az orangutánt a londoni állatkertben. Októberre készen áll az elméletével, mely szerint az állatok néhány generáció alatt megváltozhatnak – mivel minden faj minden egyes példánya egyedi, közülük egyesek jobban alkalmazkodnak a környezetükhöz. Ezért nekik fog több utódjuk születni, s eme előnyös tulajdonságaikat továbbadják nekik… ezt nevezik el végül „természetes kiválasztódásnak”. Darwin egyelőre titokban tartja a munkája eredményét, hogy ne haragítsa magára a közvéleményt.