Na, pupák! A Karinthy - aki színházat csinált

Karinthy Márton, a Karinthy Színház alapító-igazgatója - Karinthy Ferenc Kossuth-díjas író fia, a magyar irodalom legendás alakjának, Karinthy Frigyesnek az unokája - 2019 novemberében távozott közülünk. Emléke, munkássága előtt tiszteleg ez a kötet.

Karinthy Márton 1973-tól rendezőként Békéscsabán, Pécsett, a Gorsiumi Nyári Játékokon, Budapesten a Thália Színházban, a Játékszínben, a Népszínházban és a Reflektor Színpadon, valamint a Magyar Televízióban dolgozott, majd 1982-ben társigazgatóként - Harsányi Gáborral - megalapította a Hököm Színpadot, a színházak államosítása utáni első magyar magánszínházat. 1988-tól a Hököm Színpad - mai helyére, a Bartók Béla útra költözve - Karinthy Színházként folytatta, évtizedek óta Buda egyetlen állandó kőszínházaként.

Czeiner-Szücs Anita 2010 és 2019 között készített interjúi segítségével bepillantást nyerünk az igazgató-rendező - valamint szeretett színháza - életébe, megismerjük sikereit és kudarcait, bizonyságot kapunk a színház iránti szenvedélyes elkötelezettségéről. A könyv bemutatja Karinthy Márton rendezői pályájának állomásait, részletesen megismerhetjük valamennyi színpadi és televíziós rendezésének pontos adatait, kulisszatitkait, valamint az előadások és tévéjátékok korabeli kritikai fogadtatását.


A könyv címe talán magyarázatra szorul, megfejtését Karinthy Mártontól kapjuk meg:

"- Könyveiben és korábbi interjúiban is kifejtette, hogy egész életében cipelte a karinthyság keresztjét. Bizonyítani szerette volna tehetségét, ami nem volt könnyű nagyapja és édesapja mellett. Ez az elismerés elégtétel?

- Amíg él az ember, ezt a keresztet nem tudja letenni, de ennek végső soron jó oldala is van: inspirál. De ha már a keresztről beszélünk, stílusosan úgy mondanám, fontos stáció ez utamon. Most nem leejtem, hanem még erősebben szorítom a keresztet, amit végre könnyebbnek érzek. Már büszkén tudnék őseim szemébe nézni. Eszembe jut egy karikatúra a Ludas Matyi című újságból. Ezen Karinthy Frigyes egy felhőről néz lefelé - amikor a Verpeléti útból Karinthy Frigyes út lett - és azt mondja apámnak: Na, pupák, ezt csináld utánam! Most már talán én is mondhatnám: Na, pupák...!"

(részlet a Karinthy Mártonnal 2013-ban - a Kossuth-díj átvételét követően - készült interjúból)