A Napút Kifestője

oa Napút rajzolattyának Kifestője

oA kifestőkönyv tartalmazza a Napút tizenkét csillagképének színes mintaképét, miket a magyar- és egyetemes hagyománykincs alapján állított helyre a szerző. Hasonló nem készült több, mint ezer éve - legalábbis nem ismerünk hasonló ábrázolást a X. század óta -. A csillagok csillagképbe rendezett ábrázolását oly módon ábrázolva, hogy a csillagok direkt összekötéséből adódó kép adja a csillagkép alakját és a csillagkép elnevezése megegyezzen a kirajzolt kép alakjának nevével. Legelsőként egy ma Franciaországban őrzött X. századi latin nyelvű asztronómiai műben, az Arateaként is ismert Aratus of Soli-ban található hasonló ábrázolási megoldás, mely Marcus Tullius Cicero Phaenomena című művéből készült.
A mintaképek melletti csillagképek fekete-fehér rajzainak kiszínezésével játszva megtanulható a régen elveszettnek hitt európai és magyar csillagismeret, valamint az ebből fakadó hagyományaink szoros kapcsolata.
Az állatövi csillagképeknek is nevezett csillagképekkel jelöljük ma is a Nap éves útjának állomásait, amit a több ezer éves európai asztrológiai tanítás-és hagyomány alapján használ mindenki, amikor a születési csillagjegyéről szól.
Külön érdekessége a mintaképeknek, hogy a mindennapokban használt csillagjegyek - miket a fekete-fehér rajzok felirataként látunk - mellett a több száz évvel korábban még ismert magyar megfelelőit olvashatjuk a színes mintaképeknél.
A fekete-fehér csillagkép rajzokból hiányzó részek berajzolása és kiszínezése a figyelmet és a kreativitást különösképpen fejleszti.
A kifestőkönyv az ősi magyar tudástárral való ismerkedés hasznos kiegészítője.