x
kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
Harisnyás Pippi talál egy csunkot
Astrid Lindgren
MÓRA KÖNYVKIADÓ
,
Megjelenés: 2020. szeptember 16.
Könyv
Nem édesség, nem ruhaféle, nem betegség, és nem is valami elszabadult vadállat. De akkor mi vagy ki lehet az a rejtélyes csunk? Ezt próbálja kideríteni a vagány, vörös hajú Harisnyás Pippi a barátaival, Tomival és Annikával. A klasszikus történet, amely eredetileg a Harisnyás...
1444 Ft
1699 Ft
Ez a termék törzsvásárlóként akár
1325 Ft
Személyes ajánlatunk Önnek
Akik ezt a terméket megvették, ezeket vásárolták még
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Nem édesség, nem ruhaféle, nem betegség, és nem is valami elszabadult vadállat. De akkor mi vagy ki lehet az a rejtélyes csunk? Ezt próbálja kideríteni a vagány, vörös hajú Harisnyás Pippi a barátaival, Tomival és Annikával. A klasszikus történet, amely eredetileg a Harisnyás Pippi a Déltengeren című kötet egyik fejezete volt, most Ingrid Vang Nyman rajzaival kibővítve, nagyobb betűkkel jelenik meg. Első és második osztályos gyerekeknek ajánljuk, akár önálló olvasásra is.
Termék adatok
Cím: Harisnyás Pippi talál egy csunkot
Szerző:
Astrid Lindgren
Kiadó: MÓRA KÖNYVKIADÓ
Oldalak száma: 80
Megjelenés: 2020. szeptember 16.
Kötés: Kartonált
ISBN: 9789634866022
Astrid Anna Emilia Lindgren (eredetileg Astrid Anna Emilia Ericsson; Vimmerby, 1907. november 14. – Stockholm, 2002. január 28.) svéd író. Gyermekkönyveivel vált világhírűvé.
2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.
Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.
A regényt hatvan nyelvre, köztük üzbégre, szuahélira, és zulura fordították le, több alkalommal megfilmesítették. További műveiben, a Kati Amerikában, Az ifjú Mesterdetektívben, Az Oroszlánszívű fivérekben, vagy a Déli rétben is egészen különleges világot tudott teremteni, hősei olyan gyerekek, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szabadon álmodhatnak. Írásaiban gyakran használta fel szűkebb hazájának népmesei elemeit és mítoszait is. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. Astrid Lindgren munkásságának köszönhető a stockholmi Junibacken múzeum, amelyet kifejezetten a gyermekek számára hoztak létre, és amely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége. Az írónőnek külön múzeumot szenteltek szülőfalujában.
Astrid Lindgren 2002-ben, 94 éves korában, hosszú betegség után Stockholmban hunyt el. Temetésén a királyi család (többek között XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia hercegné) és a svéd miniszterelnök is jelen volt.
2013 májusában a világ 18. legtöbbet fordított írója, könyveit 88 nyelvre fordították le és 144 millió példányban keltek el. Számos történetét megfilmesítették. Történeteinek legismertebb figurái Harisnyás Pippi, Háztetey Károly és Juharfalvi Emil.
Astrid Anna Emilia Ericsson a Näs nevű farmon született Vimmerby közelében, Svédország Småland nevű részén, Samuel August Ericsson és Hanna Jonsson második gyermekeként. Iskoláit Vimmerbyben járta ki. Bár jó tanuló volt, rebellis viselkedésével sokszor kivívta szülei haragját. Szívesen járt a városba táncolni és elsőként vágatta rövidre a haját.
Az érettségit követően 1924-ben a Vimmerby Tidning nevű helyi lapnál helyezkedett el. A cikkek korrektúrázása mellett kisebb írásai jelentek meg a helyi eseményekről.1926-ban Stockholmba költözött, ahol gyors- és gépírást kezdett tanulni. December 4-én megszületett Lars nevű fia, aki egy időre nevelőszülőkhöz került Koppenhágába.1928-ban Astrid Ericsson állást kapott a Királyi Automobil Klubnál és 1931-ben Sture Lindgrenhez – az autóklub irodavezetőjéhez – ment feleségül. 1930-ban Lars fia hazakerült Svédországba, és az esküvőt követően Astrid – aki háziasszonyként otthon maradt – magukhoz vette.1933-ban Astrid Lindgrennek több karácsonyi elbeszélése is megjelent napilapokban. 1934. május 21-én megszületett Karin nevű lánya.Második gyermekének születése után Astrid Lindgren legtöbb idejét gyerekeinek szentelte. Ez alól jelentett kivételt, hogy 1940-től éjszakánként a titkosszolgálat cenzúrahivatalában kapott egy titkos állást, ahol a behívott katonák külföldi levelezését ellenőrizte.
1941-ben a tüdőgyulladással betegeskedő Karin lánya kérte, hogy meséljen neki Harisnyás Pippiről. Ekkor egymás után születtek a mesék egy furcsa szeplős kislányról, aki egy lóval és egy majommal lakott egy nagy házban. 1944-ben egy baleset után Astrid Lindgrennek egy hétig ágyban kellett maradnia és ekkor írta le a történeteit Pippiről, amiket már korábban elmesélt Karinnak és a barátainak. A kézirat egy példányát próbaképpen elküldte a Bonniers kiadónak, ahol azonban nem talált fogadtatásra. Szeptemberben második díjat nyert az újonnan alakult Rabén & Sjögrens kiadó lányregény pályázatán, és 1945-ben a kiadó gyerekkönyv-pályázatára beadta az átdolgozott Harisnyás Pippi könyvet. Ezúttal megnyerte a versenyt.A Harisnyás Pippi igen jó fogadtatásban részesült mind a kritikusok, mind az olvasóközönség részéről. Ezt követően sorban jelentek meg könyvei a 80-as évekig.
A regényt hatvan nyelvre, köztük üzbégre, szuahélira, és zulura fordították le, több alkalommal megfilmesítették. További műveiben, a Kati Amerikában, Az ifjú Mesterdetektívben, Az Oroszlánszívű fivérekben, vagy a Déli rétben is egészen különleges világot tudott teremteni, hősei olyan gyerekek, akiket minden kényszer nélkül nevelnek, és szabadon álmodhatnak. Írásaiban gyakran használta fel szűkebb hazájának népmesei elemeit és mítoszait is. Könyveinek sikerében fontos szerepet játszottak Ilon Wikland illusztrációi, akinek munkássága elválaszthatatlan az írónőétől. Astrid Lindgren munkásságának köszönhető a stockholmi Junibacken múzeum, amelyet kifejezetten a gyermekek számára hoztak létre, és amely a svéd főváros egyik legfőbb nevezetessége. Az írónőnek külön múzeumot szenteltek szülőfalujában.
Astrid Lindgren 2002-ben, 94 éves korában, hosszú betegség után Stockholmban hunyt el. Temetésén a királyi család (többek között XVI. Károly Gusztáv király és Szilvia hercegné) és a svéd miniszterelnök is jelen volt.
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
