Fehérvári capriccio

Ezt a novelláskötetet Történetek a múltból című könyvem folytatásának tekintem. Ebbe a kötetbe is Székesfehérvárhoz köthető novellák és karcolatok kaptak helyet. A címét Petrőczi Évának köszönhetem, aki az előző könyvemben előszónak a "Fehérvári capriccio - elöljáró sorok" címet adta. Ezeket az írásokat most nevezzük capricciónak, mert a történetek mindegyikének van valóságalapja. A szereplők és a helyszínek tekintetében mindenképpen. Az írói szabadsággal élve a történetek néha más fordulatot vesznek, mint ahogy azok valójában megestek. Már az irodalomban is meghonosodott capriccio műfaj, melynek lehetőségeit kihasználva írtam meg ezeket a kis novellákat. Ezen műfaj zseniális művelőjének, Bohumil Hrabal nyomdokaiba lépni rendkívüli kihívást jelent... - Nem akarhatsz olyan lenni, mint ő, mert akkor az nem te vagy. Lehetsz-e olyan jó, mint ő? - Ezt majd az olvasók döntik el. Egy dolgot biztosan állíthatok, hogy capriccio írásába csak hatalmas alázattal, és persze nagy lelkesedéssel érdemes belevágni. Mert humoros dolgot írni nem azt jelenti, hogy közben fülig ér a szám. És tragikus dolgokat írni sem jelenti azt, hogy potyognak a könnyeim. Ez nem az író dolga, hanem az olvasóé. Az írónak mindegy, hogy az olvasó sír vagy nevet, egy a lényeg, hogy ne dobja a sarokba a könyvet. Jó szórakozást kívánok ezekhez a kis történetekhez!