BM 34629

Hősünk már a sorozáson érezte valahol a lelke mélyén, hogy a katonaság nem lesz olyan egyszerű, de nagyon büszke volt, hogy katona lehet és örült a változásnak.
Az elejétől fogva derűs hangulatú írásban végigkövethetjük a sorozástól, egészen a leszerelésig tartó katonai történetet, azokat az eseményeket, amelyektől kialakult az a megfoghatatlan érzés, amitől erősnek, bátornak, katonának érezték magukat a férfiak. Olyannak, akik nem csak mások a civilekhez képest, hanem különbek is.
Hiszen itt lóg az oldalán a BM 34629-es számú géppisztolya, aminek a számát, ha a legjobb álmából keltik fel, akkor is tudnia kell. Ez az ő puskája, senki másé!
A közösség összefogása, egybeolvadása meghatározó volt. Itt úgy össze voltak egymással forrva a katonák, mintha testvérek volnának, akik képtelenek egymás nélkül meglenni. Megszűnt számukra a társak és a köztük lévő különbség, mert természetes, ha nekem van, akkor neked is. Ha nekem fáj, akkor te is érzed.