Bővebb ismertető
"Az életnek van kezdete, vége, s az idő közben egy folytonosság. Tubicáim, most ti folytatjátok azt
a munkát, és őrzitek az átadott tudást, amit a szeretteitektől kaptatok, úgy, hogy az ő kicsi
lángjaik is bennetek gyúlnak újra és égnek tovább. Úgy mondják minálunk, hogy az új esztendő
új sírokat ás, de új bölcsőkre is talál. Megleli a jelen a múltat és a jövendőt. Rajtunk múlik, hogy
a jövőt megragadjuk-e. A sarjadó élet magába foglalja a halált is, de mindig a jövőt kell
szolgálnunk és az életről gondoskodnunk - úgy, hogy a múltat sohasem feledjük el."
Berta Eleonóra új kisregényének hőseit a zűrzavaros világunkban egyre inkább háttérbe szoruló
személyiségjegyek jellemzik, a szeretetteljesség, az egymásra figyelés, a segítőkészség, a
jóindulat, az irgalom, a belső béke keresése, a környezettel való összhangra törekvés. A
cselekményt a látható világ mögötti rejtett dimenziók, összefüggések finom fonalai is átszövik,
nem túlzottan, de éppen csak annyira, hogy az olvasó elgondolkodjon: életünkben az eleve
elrendeltetettségnek is szerepe van. Kovács Jolánka író, költő, műfordító