ÁllatVanBent

Az új kötet az Adriai-tengeren dél felé indulva, az Odüsszeia megidézésével írja tovább és teljesíti be a szerző húsz évvel ezelőtti menekülésmítoszát.
Nem új keletű Krasznahorkai László legutóbbi kötetének, a Mindig Homérosznak a törekvése, hiszen a szerző 1999-es, Háború és háború című regénye óta éppen tőle tudjuk: az emberi létezés alapvető kereteit a meneküléshez és a rejtőzéshez idomuló magatartásmódok adják. Ennek a felismerésnek a huszadik század utolsó évében tehát már szentelt a szerző egy regényt, mely a zárlat, a könyvben szereplő schaffhauseni emléktábla tényleges megalkotása és átadása révén a fikció és a valóság határainak átlépését végrehajtotta. A húsz évvel későbbi mű hidat képez az időben és tovább tágítja a kereteket, a szöveg, a kép és a zene összejátszásával intermediálissá téve a műalkotás befogadásának élményét.
Olvassa el a teljes cikket a Mindennap Könyv oldalon! >>