Bővebb ismertető
A magyar jazzdiskurzus kézikönyve a hazai jazz mintegy száz évéből merít, így a régi magyar jazzsztenderdek aranykorától a vasfüggöny mögötti évtizedeken és a rendszerváltáson át egészen a digitális technológia okozta kihívásokig számos témát érint. Nem célja viszont a magyar jazztörténet teljes áttekintése, ehelyett olyan kérdéseket vet fel, melyek régóta - kimondva vagy kimondatlanul - ott vibrálnak a jazzkoncertek levegőjében.
Milyen lehetőségeket és akadályokat jelent a szakmai érvényesülésben a nemi és etnikai hovatartozás? Hogyan befolyásolta a hatalom a zenészek pályáját, és mit tudhatunk meg erről az állambiztonsági iratokból? A könyv fejezetei emellett Bartók Béla jazzre gyakorolt hatását, Szabados György szellemi örökségét és a szabadzenei improvizációk esztétikai elveit is vizsgálják. Kitérnek a ,,world jazz" és az ,,etno-jazz" fogalmára, illetve hazai képviselőire, valamint az indiai klasszikus zene és a jazz találkozásaira. Foglalkoznak a klubok, a filmek, az online videók és a globális zenei áramlások szerepével, továbbá a jazzközösségek koronavírus-járvány alatt megélt tapasztalataival és a fiatal muzsikusok jövőképével.
A kézikönyv szerzőinek felkért zenészek és kutatók különböző (zeneelméleti, zenetörténeti, zeneesztétikai, irodalomtudományi, szociológiai, amerikanisztikai és művészetantropológiai) nézőpontokból vizsgálták témáikat. Közelítési módszerük, a New Jazz Studies az utóbbi évtizedek elméleti alapjait is érvényesíti. Ezen túl több tudományterületet összekapcsoló, problémafókuszú szemléletet alkalmazva arra is keresték a válaszokat, vajon hogyan befolyásolják a jazzről szóló írások és viták mindazt, amit hitelesnek, értékesnek vagy sajátosan magyarnak tartunk. A kötet önállóan is olvasható fejezetei zenészeknek, kutatóknak és érdeklődő zenehallgatóknak egyaránt tudományosan megalapozott, közérthető támpontokat kínálnak a magyar jazz társadalmi-kulturális összefüggéseinek megértéséhez.