Trianon a térképeken

Ez a könyv nagyrészt térképekről szól: térképekről, amelyek bemutatják a Trianonhoz vezető út néhány kulcspontját, majd azt a folyamatot, amelyben a békediktátum nagyon vázlatosan megírt szövegéből és nem túl nagy térképmellékletéből a mai országhatárok pontos helye kialakult.
» Mióta van kódolva a Kárpát-medence nemzetiségi képébe egy esetleges vesztes háború utáni trianoni jellegű országcsonkítás?
» Tényleg a trianoni határokra emlékeztetnek a szabadságharc leverése utáni megszállási zónák határvonalai?
» Hogyan vezettek az orosz polgárháború aktuális fordulatai a Tanácsköztársaság tiszai offenzívájának bukásához és a román megszálláshoz?
» Milyen jogi párhuzam állítható a törököknek az ,,ő Trianonjukat" megkontrázó háborúja és a Sopron visszatéréséhez vezető nyugat-magyarországi felkelés között?

Ezekről és hasonló kérdésekről szól a könyv első része, amely az Út Trianonig - A nemzetiségi álmoktól a békeszerződésig címet viseli, és amely nemzetközi összefüggésekbe helyezi történelmünk egyik legnagyobb traumáját. A második rész, melynek címe A szerződéstől a határkövekig, még több térképet tartalmaz. A szerződés azt meghatározta, hogy melyik település hová tartozzon (illetve azt sem mindig), de azt nem, hogy köztük pontosan hol húzódjon a határ. Általában persze a korábbi faluhatárokon, de nem mindenütt. És olyan kérdésekre is választ keresünk, mint:
» Miért van két Nagylak, egy itt és egy odaát?
» Hol vannak olyan határszakaszok, ahol kifejezetten Magyarországon akartak hagyni vasutakat?
» Hogyan segítette Benes közbelépése Sopron Magyarországhoz kerülését?
» Ha már visszakaptuk Somoskőt, miért a vár nélkül?