Honfoglalás

Minden kezdet meghatározó, emblematikus erővel bír, legyen bár egy közösségé
vagy egy személyé; így van ez Árpád népének honfoglalásával is. A magyar őstörténet
- a magyarok vándorlása és honfoglalása - iránti érdeklődés egyidős a magyar
történetírással: már az első fennmaradt krónikánk szerzőjét, Anonymust is ez izgatta
a 12-13. század fordulóján. Bár a következő évszázadokban inkább a magyarok
testvérnépének tartott hunok legendás története és világhódító királyuk, Attila
személye került a magyar történeti tudat reflektorfényébe, Anonymus Gesta Hungarorumának
18. századi felfedezése után - a soknemzetiségű Habsburg Birodalom
keretében lezajló magyar nemzeti ébredés jeleként - Álmos, Árpád és vezértársaik
szerepe ismét felértékelődött Attilával és hunjaival szemben. Az általuk végbevitt
9. századi Kárpát-medencei honalapítás pedig kitüntetett helyet kapott a közgondolkodásban.
(...)
A magyarok Kárpát-medencei beköltözése ma is - olykor komoly indulatokat kiváltó
- vitatéma a tudományos és a közéleti diskurzusban egyaránt. Éppúgy, mint
már legalább bő másfél évszázada az. Az előrelépést azonban nem csupán az új tudományos
eredmények és azok közismertté tétele jelentheti, hanem sokat segíthet
annak az útnak a feltérképezése is, ahogyan idáig eljutottunk. Annak az áttekintése,
hogy elődeink - különböző történelmi helyzetekben - hogyan gondolkodtak Árpádról
és honszerzőiről. Kötetünk éppen ebben kíván segítséget nyújtani.