Fejedelmi prefektusok Erdélyben - Források a kora újkori Erdély igazgatástörténetéhez

"...kéntses Tárház nélkül a fejedelem tsak könyörületességből él, sőt minden szomszédinak laptája". Ismeretes, hogy Erdély fejedelmei, különösen Bethlen Gábor és utódai, mindent megtettek azért, hogy lehetőségeikhez mérten gya!rapítsák a kincstár bevételeit. A kötetben közreadott források és a bevezető tanulmányok révén egy magyarországi minta alapján Erdélyben is megho!nosított kormányzati tisztség, a fejedelmi prefektusi hivatal genezisét, fejlő!déstörténetét, sajátosságait ismerhetik meg az olvasók. A kormányzati átala!kítások terén is koncepciózus Bethlen nevéhez köthető a tisztség kialakítása, amelynek viselői a 17. század második felében már számottevő befolyást gya!koroltak a fejedelemség birtok-, illetve pénzügyigazgatására, és mivel annak élén álltak, rendszerint közvetlen kapcsolatot tartottak fenn a fejedelmekkel, szinte azok "munkatársaivá" váltak. A prefektusi kinevezés magas rangot és komoly befolyást, de igen nagy terhet is jelentett a kiszemelt személyek szá!mára, hiszen olyan óriási munkával járt, amelyet nem mindig vállaltak szí!vesen. A kötetben közölt források ízelítőt adnak a prefektusok munkásságának fénykorából, de rávilágítanak arra is, hogy honnan származtak azok a kincs!tári bevételek, amelyek segítségével Bethlen Gábor és I. Rákóczi György előte!remtette a szükséges állami költségeket, majd Apafi Mihály a történelmi csa!pások sorozata után lábra tudta állítani Erdélyt. Megelevenednek a korabeli erdélyi kincstári igazgatás mindennapjai, a prefektusok és az alsóbb rangú tisztviselők napi feladatai, valamint az őket irányító fejedelmek hatalomtech!nikai megoldásai, gazdasági intézkedései, amelyek révén több-kevesebb siker!rel próbálták elérni, hogy országuk ne legyen "minden szomszédinak laptája".