Kapitalizmus előtt-alatt- után

A filozófus (és építészmérnök) szerző két évtizedes kutatást követő nagy ívű tanulmányában a társadalom belső összefüggéseit, változásait, s azok kiváltó okait elemzi. Behatóan vizsgálja a mai korban is ható történelemfilozófiai törvényszerűségeket, amelyek csakis és kizárólag a történelmi tények és tapasztalatok filozófiai általánosítása útján ragadhatóak meg. A történelmi előzmények nyomán, a korábbi társadalmak kialakulásának, létének, majd megszűnésének példája az általánosítás több szintjén bizonyítja, hogy a mai társadalom elmúlása is elkerülhetetlen. De tovább is lép a múlt és a jelen elemzésén: bemutatja az eljövendő új társadalom lehetséges tulajdoni formáját és elemzi első történelmi próbálkozásait (sikertelen szovjet és sikeres kínai).

Részlet a szerző korábbi önéletrajzából:

"többször is nagyot fordult körülöt!tem a világ. Megéltem egy avitt, fe!udál-kapitalista rezsimet, majd azt követő kontraszelektált, autoritárius, hamis-szocialista érát, és élem a mai ember- természetellenes, pénz ural!ta világkorszakot. Mindezek után egy humánusabb társadalom kibontako-zását várom, amelyben minden em!ber alakíthatja természeti és társa!dalmi körülményeit. Ehhez azonban tulajdonra van szükség, hiszen csak a tulajdon tesz szabaddá, csak ez biz-tosítja a döntésekben való alkotó rész-vételt, csak ennek alapján érhető el a termelési eredmények élvezetének igazságos elosztása is. Csak egy olyan társadalom, ahol mindenki tulajdonos és dolgozó is egyben, vagyis a való!di közösségi tulajdon teszi az embert igazán emberré, kiemelve az állati ön-zésből, együttműködő, alkotó közössé-get nyújtva az antihumánus konkuren-ciaharc és kizsákmányolás helyett. Ez a jövő, akár megérem, akár nem..."