Az Orbán-rezsim kudarca az uniós elnökségben

Az Európai Unió kialakította a féléves soros uniós elnökség rendszerét, amelyben a tagállamok egymást követő menetrendje szerint fél éven át részt vesznek az Unió irányításában. Ebben a rendszerben Magyarország először 2011 első felében, majd 2024 második felében töltötte be a soros elnökség szerepét. A tanulmánykötet első részében - a bevezető fejezet és négy tanulmány - az EU helyzetével foglalkozik a 2024-es magyar uniós elnökség időszakában, a második részében pedig öt tanulmány a magyar gazdasági és jogi helyzettel, végül a harmadik részében két tanulmány és a zárófejezet az Orbán-rendszer politikai zsákutcájával. A fejlődés zsákutcás jellege valamennyi tanulmányban megfogalmazódik az Orbán-rendszernek az Európai Unióval való mélyülő konfrontációja bemutatásával, amelynek eredményeként Magyarország a "kinn is vagyunk - benn is vagyunk" kétes helyzetébe került. Ez főleg az Ukrajna elleni orosz agresszió elítélésének a magyar kormányzat általi elutasítása tekintetében jelentkezett, de az Unió radikális megújulásával való szembefordulása minden egyéb területén is megmutatkozott. Az Európai Unió a radikálisan megváltozott világrendben "új megalapításra", komplex reformra készül, amelynek körvonalai egyben jelzik a magyar zsákutcás fejlődés korlátait és a kitörés kényszerét is.