Szenzoros információfeldolgozás, mozgás, nyelvi képesség

A világ megismerése minden gyermek számára kihívásokkal teli hosszú időszak, amelyet időszakosan nehézségek is kísérhetnek. A 20. század második felében a pszichológiai, pedagógiai és gyógypedagógiai ismeretek összefonódásának eredményeként kiteljesedtek azok az irányzatok, amelyek a világ megismerését segítő tanulási folyamatok hatékonyságának javítását állították a középpontba.

Különböző szerzői csoportok ezzel kívánták segíteni azokat a gyermekeket, tanulókat, akik a fejlődés egyes területein mutatkozó gyengeségeik, életkörülményeik miatt támogatást, egyéni bánásmódot igényelnek.

Az érzékszervek közvetítésével feldolgozásra kerülő különböző információk, a mozgás és a nyelv folyamatai nélkülözhetetlen szerepet játszanak a külső és belső világ szerveződésében, az iskolai tanulás eredményességében, a szociális kapcsolatok fejlődésében. Ennek hiányosságait napjainkban is tapasztaljuk az atipikus fejlődés részeként.

Marianne Frostig az egyik élharcosa volt annak, hogy a támogatást igénylő gyermekek pedagógusaik bevonásával képesek legyenek leküzdeni nehézségeiket, és sikeres felnőttekké váljanak. A vizuális feldolgozás folyamatát középpontba állító diagnosztikusan megalapozott terápiás koncepciója az információfeldolgozás komplex rendszerét, az egyéni szükségletekre épülő nevelés kiemelt szerepét állította középpontba.

Évtizedeken és országokon átívelő munkássága a tanulási képességzavarok leküzdésének meghatározó irányzatává vált, felismerve a megismerésben döntő szerepet betöltő szenzoros feldolgozás jelentőségét.

Könyvünk az első olyan hazai közlemény, amely betekintést nyújt az életműbe és a Frostig-program sokéves, hazai tapasztalatokra épülő gyakorlati alkalmazásába.