Szentek szigete I-II.

Florilegium Insulae Sanctorum seu Vitae et Acta Sanctorum Hiberniae - A szentek szigetének virágoskertje, avagy Írország szentjeinek élete és tettei: ezzel a címmel jelent meg 1624-ben - éppen négyszáz évvel ezelőtt - Párizsban Thomas Messingham ferences szerzetes nagyszabású munkája, amelyben több mint félezer oldalon adta közre a középkori ír szentek életrajzait, vagy a rájuk vonatkozó adatokat. A cím pedig nem volt túlzás, hiszen az után, hogy a korábban ír kalózok által elrabolt Szent Patrik 432-ben visszatért megtéríteni Írország pogány lakosságát, a kereszténység - és vele együtt Róma megszűrt klasszikus műveltsége és egyházi latin nyelve - néhány évtized alatt mély gyökeret eresztett a szigeten. Egyre-másra létesültek azok a monostorok, amelyekben az imádság és az elmélyülés mellett a fi zikai és a szellemi munka is fontos része volt a szerzetesi életnek. Ilyen környezetben éltek azok a szent férfi ak és nők, akik átvették és folytatták a Szent Patrik által megkezdett munkát. A kereszténység térhódításával párhuzamosan pedig leáldozott ugyan a pogány papok, a druidák hatalma, de az írek szóbeliségen alapuló gazdag kulturális hagyománya nem tűnt el nyomtalanul, hanem felszívódott és beleolvadt a klasszikus pogány és keresztény hagyományba. Ebből a különleges kulturális kölcsönhatásból sarjadtak azok a latin nyelvű középkori ír szentéletrajzok, amelyek jelen kötetben magyar fordításban olvashatók, s amelyek sokszor naiv vagy legendás történeteiken keresztül is bepillantást engednek abba a nehézségekkel teli, anyagi javakban ugyan szegény, de lelki és szellemi javakban mégis gazdag világba, amelyben a kora középkor ír szerzetesei éltek.