Keletkezés és végtelen

Első pillantásra e könyv mind formailag, mind tartalmilag két teljesen különböző részből áll. Aki azonban elolvassa, megértheti, miként kapcsolódhatnak össze egymással - elsősorban a tapasztalatfolyamon belül - radikálisan különböző jellegű elemek. Az efféle összefonódás egyrészt csak olyan folyamatokat jellemez, amelyekben képes valami új megjelenni, amelyekben valami létrejön, tehát amelyek a keletkezés fogalmával írhatóak le; másrészt nem elemezhető anélkül, hogy meg ne értenénk, mit is jelent az újkori filozófia egyik legfontosabb, legtöbbet tárgyalt, ám egészen a 19. század végéig kevéssé értett fogalma: a végtelen. Mindez magyarázza a könyv címét: Keletkezés és végtelen.
A keletkezés problémájához a könyv első felében a tíz éve elhunyt magyar filozófus, Tengelyi László életművének feldolgozásán keresztül közelítek, aki eredeti módon járult hozzá a kortárs francia fenomenológia törekvéseihez. A végtelen problémáját a második részben Georg Cantor 19. századi matematikus majdhogynem minden előzményt nélkülöző, "radikálisan új" gondolatainak sajátos interpretációja révén tárgyalom. Ha végigkövetjük, miként szövődik kapcsolat e két igen eltérő elképzelés között, akkor, azt hiszem, nem csupán a keletkezés természetét érthetjük meg, hanem megismerhetünk egy olyan új koncepciót is, amely képes felváltani a tudatról, illetve a tapasztalatfolyamról évszázadok óta alakuló modernkori felfogást.

Komorjai László (1968): filozófus. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetem egyetemi docense. Tanulmányait Magyarországon az ELTE-n (először a TTK-n, majd a BTK-n), később pedig Belgiumban a Leuveni Katolikus Egyetemen végezte, és ez utóbbi egyetemen doktorált. A fenomenológia, a nyelvfilozófia, illetve a logika- és matematikafilozófia bizonyos kérdései foglalkoztatják.