Ahány helyre ment az ember. (Szétriadt magyarok)

Rostás Zoltán (1946) szociológus évtizedeken át szerkesztő (a bukaresti A HÉT c. hetilapnál), majd a Bukaresti Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az ő javaslatára a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem társadalomtudományi intézetet hozott létre, amelyet tanszékvezetőként, majd dékánként vezetett, és ahol most is tanít... A Szociológiai Doktori Iskolát vezető tanács tagjaként is ráhatással van a legifjabb romániai magyar tudósnemzedékek szemléletének, módszereinek alakulására.
E sorozatban megjelenő - második könyve (is!) fontos jelenségekre hívja fel a figyelmet, mely jelenségek kisebbségi helyzetből talán elmélyültebben és távlatosabban értelmezhetőek.

A PONT kiadó ezzel a sorozatával nem csupán a jeles erdélyi professzor életműve előtt tiszteleg, hanem a határon túli magyar szociográfia kutatóműhelyei felé is adósságot törleszt, amikor széles körben elérhetővé tesz fontos műveket és kezdeményezéseket. Az olvasó ebben a kötetben Rostás Zoltán oral history műfajban gyökerező hatalmas életművéből kap "szemelvényeket", emlékezetes darabokat - és szembesülhet azzal a szociológusi mutatvánnyal, amelyben a szóbeli történelem, a nagyon egyszerű emberek mesélte élettörténetek valóban történelem-ismeretté mélyülnek a tudatunkban. Az együvé, az egy nemzetbe tartozás bő évszázada tartó kockázatos, gyakran heroikus, sokszor tragikus fordulatai a nagyvilágba "szétriadt" vagy Budapest-Bukarest között hányódó életeket és sorsokat sodornak elénk.