Fogalmi keret az alapjogvédelmi rendszerek alkotmányjogi értékeléséhez - Alapjogvédelem az Alaptörvény idején

Milyen állapotba került az alapjogvédelem Magyarországon az Alaptörvény hatálybalépése után? Hogyan alakult át az alapjogok érvényesülésének jogi és intézményi feltételrendszere az elmúlt másfél évtizedben? Ezek a változások rosszabb vagy csak másfajta működést eredményeztek?

A kötet abból indul ki, hogy ezekre a kérdésekre adható olyan alkotmányjogi válasz, amely tehermentesíthető a legtöbb politikai értékvitától, mégis érdemben képes értékelni a jogvédelmi rendszer állapotát. A könyv az ehhez szükséges fogalmi keret kidolgozására vállalkozik, és az Alaptörvény hatálybalépését követő időszak több meghatározó közjogi fejleményét vizsgálja meg ebben az összefüggésben: az Alaptörvénybe foglalt konkrét jogkorlátozó rendelkezéseket, a különleges jogrendi alapjog-korlátozás gyakorlatát, az alkotmányjogi panasz szerepének átalakulását, valamint az ombudsmani és más jogvédelmi feladatok szervezeti koncentrációját.

Az elemzés ezzel alkotmányjogi szempontrendszert kínál az Alaptörvény időszakában kialakult alapjogvédelmi rendszer értékeléséhez, és kiindulópontot adhat annak előrevetített alkotmányos átalakításához is.