Bővebb ismertető
A Féltékenyek Márai leglíraibb műve. A szavak áradata, a torlasztott, hatalmasra növesztett alá- és mellérendelések egymásutánja szinte felbontja szerkezetét, "szárnyaira kap és visz a kimondhatatlan felé". Teljes érettségében mutatkoznak meg benne azok a stíluselemek, amelyeket rajongói csodáltak, s amelyek alapján még bírálói is benne látták ekkoriban a modern magyar regény megteremtőjét, Proust és Joyce hazai megfelelőjét. (Rónay László, Jelenkor, 1988/7-8.),,Oldalról nézett reá, kerekre nyitott szemekkel, mint aki maga sem érti, miért nem kezdenek végre egyszer "arról" beszélni - "arról", amiről szó van közöttük, a születés pillanatától; közöttük, az összes Garrenek között. Úgy nézett, mint aki mindent odaadna érette, [...] ha ez a párbeszéd végre egyszer elhangzana. S mint aki tudja, hogy mindenről lehet beszélni, az irtózatosról is, csak éppen arról nem, amit a Garrenek elhallgatnak egymás elől, s ő, Tamás, ő sem lesz elég erős, vagy felelőtlen, vagy kegyetlen, soha nem lesz olyan hatalmas, hogy beszélni merjen arról, aki a Garreneket egymáshoz köti, mert az összetartozáson belül valamennyien félnek egymástól..."
Márai Sándor, eredeti nevén márai Grosschmid Sándor Károly Henrik (Kassa, 1900. április 11. – San Diego, 1989. február 21.) magyar író, költő, újságíró.
Márai életútja az egyik legkülönösebb a 20. századi magyar írók között. Már az 1930-as években korának egyik legismertebb és legelismertebb írói közé tartozott. Amikor azonban 1948-ban elhagyta hazáját, tudatosan és következetesen kiiktatták műveit a hazai irodalmi életből, és haláláig a nevét is alig ejtették ki. Ez nemcsak emigráns létének és bolsevizmus-ellenességének tudható be, hanem annak is, hogy ő volt a magyar polgárság irodalmi képviselője, s erről az osztályról sokáig semmi jót sem lehetett állítani. Márai azonban a klasszikus polgári eszményeknél értékesebbet nem talált, így kötelességének tartotta, hogy ezeknek adjon hangot műveiben.
Az 1980-as években már lehetővé válhatott volna munkáinak hazai kiadása, de ő megfogadta, hogy amíg Magyarországon megszálló csapatok tartózkodnak, s nem lesz demokratikus választás, addig semminek a kiadásához és előadásához nem járul hozzá. Életműsorozatának újra kiadása halála után, 1990-ben indult el. Ugyanebben az évben posztumusz Kossuth-díjjal jutalmazták.
Márai Sándor Kassán született egy régi szász eredetű családban. Apai ágon a nemesi Ország család rokona. Édesapja Grosschmid Géza, királyi közjegyző, édesanyja Ratkovszky Margit. Márai Sándornak három testvére volt, Kató, Géza és Gábor. Géza Radványi néven vált világhírű rendezővé.
A szülők az elit polgári értékrend szellemében kívánták nevelni gyerekeiket, így Márai Sándor 9 éves koráig házitanítóhoz járt, majd a Jászóvári Premontrei Kanonok Kassai Főgimnáziumába. 1914-ben átkerült Budapestre, a II. kerületi Érseki Katolikus Főgimnáziumba, végül Kassán az Eperjesi Katholikus Főgimnáziumban érettségizett 1917-ben.
1918-ban Budapestre költözött és megkezdte jogi tanulmányait, majd átjelentkezett a bölcsészkarra. A Tanácsköztársaság idején újságíróként tevékenykedett, melynek bukása után először Lipcsébe, Frankfurtba, majd Berlinbe ment tanulmányait folytatni.
Több lap állandó munkatársa lett, a tanulmányait pedig feladta. 1923. Április 17.-én vette feleségül a zsidó származású Matzner Lolát. Még ebben az évben Párizsba utaztak, és 6 évig ott is éltek. 1928-ban költöztek vissza Budapestre.
1930-1942 közötti korszak volt Márai Sándor legtermékenyebb írói időszaka. 1948-ban a Márai család elhagyta Magyarországot és Olaszországban telepedtek le, ahol Márai Sándor tovább folytatta az írást.
1952-ben Márai Sándor és felesége Amerikában telepedett le, ahol öt év kint tartózkodás után megkapta az amerikai állampolgárságot.
1985-ben meghalt Kató húga és Gábor öccse, 1986 januárjában pedig felesége. Végül 1989-ben San Diegóban egy pisztollyal véget vetett az életének.