Szepes Mária, Papír Mária, Scherbák Magdolna (Budapest, 1908. december 14. – Budapest, 2007. szeptember 3.)
Magyar író, forgatókönyvíró, költő és színész. Írói álneve Orsi Mária, színészként Papír Magdaként szerepelt. Legismertebb művei A Vörös Oroszlán és a Pöttyös Panni-sorozat.
Apja Scherbach Oziás (1877-1911), művésznevén Papír Sándor, színész, anyja Kronémer Mária (1883-1953), művésznevén Kornai Margit, énekes-, színésznő volt. Bátyja, Scherbach (Papír) Viktor (1907-1976), nyelvész, író, filozófus, zenész és asztrológus volt. Filmesként Papír illetve Galántai Viktor néven is szerepelt, írói neve Wictor Charon volt. Jelentős életművet hagyott hátra, ami már keletkezése pillanatától, meghatározó inspirációt nyújtott húga számára. Egy fiútestvérük még csecsemőkorában meghalt.
Megismerkedett Szepes Béla (1903–1986) képzőművésszel, olimpiai ezüstérmes, többszörös atléta- és síbajnokkal, akivel 1930. december 24-én össze is házasodtak, ekkor vette fel férje nevét. Mária zsidó családban nevelkedett, ám már gyermekkorában meghatározó élmény volt számára az ismeretségi körükből beáramlott keresztény vallás, amit fiatalkorában nevelőapja, majd férje hozott a családba. Mindig is azt érezte magához közelebb állónak, ami későbbi világképében is megjelent.1931. január 2-án Berlinbe utaztak nászútra, majd három évet töltöttek a német fővárosban. Szepes Mária ezalatt Samuel Gerling professzornál pszichológiát, irodalomtörténetet, összehasonlító vallásfilozófiát tanult, itt alapozta meg későbbi írásaiban visszaköszöntő világképét és gondolkodásmódját („az összefüggések tudománya”), közben karcolatokat írt az Ullstein Berliner Zeitung im Mittag napilapba. Vizsgáit már nem tudta letenni a közelgő második világháború miatt. Professzorát zsidó származása miatt elhurcolták.1938. májusában megszületett egyetlen gyermekük, Szepes Miklós Béla, aki 7 hónapos korában, decemberben meghalt. 1939-ben, Tihanyban, egy rózsakeresztes inspiráció hatására hozzákezdett akkor még novellának indult írásához, amely az idők folyamán legismertebb regénye, majd az egyik legkalandosabb életű magyar könyv lett: A Vörös Oroszlán. Ezen a művén öt évig dolgozott. A Vörös Oroszlán végül 1946-ban jelent meg, Orsi Mária szerzői névvel a Hungária kiadásában, 2000 példányban. Nem sokkal megjelenése után, amikor a kiadókat is államosították (1948), a könyvet felforgató és veszélyes műnek találván, begyűjtötték, és minden példányát bezúzták. Negyven évig volt tiltott könyv. Íróját, a nem létező Orsi Máriát „nem találták”. A kommunizmus legsötétebb éveiben kezdte el Szepes Mária Pöttyös Panni sorozatát, ami azután rövid időn belül nagy sikert aratott, ma is újabb és újabb kiadásai követik egymást. 1963-ban művéért megkapta a Népművelési Intézet Jutalmát. 1947-ben már írta, 1977-ig érlelte Szepes Mária a A Vörös Oroszlánnál nem kevésbé fontos, ám jóval kevesebbet emlegetett regényfolyamát, a Raguel hét tanítványát. A mű sok életrajzi elemet tartalmaz önmagáról, és Viktor bátyjáról is. gyanezekben az években az írónő, szinte csak ujjgyakorlatként – valamint a A Vörös Oroszlán „fantasztikus” útját megalapozandó – több tudományos-fantasztikus regényt is alkotott, amivel újabb olvasóréteget hódított meg: a felnövekvő fiatalságot.
A rendszerváltás után számos, korábban kéziratban fekvő ezoterikus könyve jelent meg.
Az írónő nevét viselte az 1994-ben megszűnt Szepes Mária Általános Iskola.
Szepes Mária 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét, 1998-ban pedig a Középkeresztet vehette át munkásságának elismeréseként.
Alapítója és haláláig a fővédnöke volt az 1997-ben indult SZINTÉZIS Szabadegyetemnek.
1999-ben többedmagával közreműködőként szerepelt a Világokon át – Barangolás a metafizika birodalmában sorozat első, Az anyag: káprázat, vagy valóság? című részében.
Haláláig interjúkötetén dolgozott Nemere Istvánnal.