A szerzői jog kalózai [eKönyv: pdf]

A szerzői jogi lobbi szerint az internetes kalózok először térdre kényszerítették a lemezipart, és most a film és a könyviparra vár hasonló sors. Az internetes kalózkodás elharapódzása szerintük helyrehozhatatlan károkat okoz a kultúra szövetében, alkotók, közvetítők tömegeit teszi tönkre és emiatt a kultúra egésze szegényedik el. De ami most történik, távolról sem új jelenség: a szellemi javak kalózai egyidősek a könyvnyomtatással. Az elmúlt évszázadokban számtalan alkalommal tört ki háború a kulturális javak különböző piacain a ,,tisztességes kiadók" és az ,,elvetemült kalózok" között. Így utólag visszatekintve ezekre a küzdelmekre, feltűnő makacssággal ismétlődik néhány motívum. A kalózok megjelenése minden egyes alkalommal valamiféle piaci rendellenességre vezethető vissza. A kalózok azokat a piaci réseket töltik ki, ahol magasak az árak, rosszul megválasztottak a formátumok, a piaci kartellek megmerevednek, vagy a cenzúra elnyomását kell kijátszani. A piaci szereplők újra és újra a jogalkotóktól várják a kalóz probléma megoldását, de hiába. A történeti példák alapján kiderül, hogy e próbálkozások rendre sikertelenek. Akkor mégis mitől várható a mai, internetes kalóz probléma megoldása? Egyáltalán, ez-e az a probléma, amit meg kell oldanunk? Vagy netán a kalózkodás általánossá válása csupán tünete egy, a hazai, kelet-európai, nyugati kulturális piacokat egyaránt sújtó általános válságnak? Ha nem a kalózkodás a betegség, hanem a kulturális piacok betegségének tünete, akkor mi az igazi probléma? Jobban megértjük a kérdést, ha az elmúlt fél évezred kulturális piacain lezajlott háborúinak a történeteit, a szerzői jogi rezsim fejlődésének menetét a kalózok szemszögéből ismerjük meg. Ezúttal legális módon.