Obabakoak

Obaba hegyvidéki települését hiába keresnénk térképen: belső táj, amely az elzárt baszk vidék legendáiból, az író gyerekkori emlékeiből és szerteágazó irodalmi utalásokból születik meg. Itt szövődnek egybe a csapongó, váltakozva lírai, humoros és felkavaró történetszálak, amelyekben a hétköznapiságot is mágikus aura övezi, s az álomszerű események is az élet megszokott részének tűnnek. A német bányamérnök fiának a templomban látomása támad egy Hamburgban élő lányról, akivel azután éveken át levelezik. A falu főterén egy nap furcsa, szelíden viselkedő vaddisznó bukkan fel, akiben valaki a nemrég eltűnt helyi lelencfiút véli felismerni. Egy író (maga a könyv szerzője?) egy régi fénykép hatására bizarr nyomozásba kezd a környék babonák övezte gyíkjai után... A rejtelmes atmoszférájú, sokféle hangon megszólaló elbeszélések olykor akár távoli vidékekre és korokba is elkalandoznak, mégis egyetlen, zárt univerzumot alkotnak. Obaba labirintus, mely nem ereszt: kiúttalanságában a világ kifürkészhetetlensége tükröződik.

Bernardo Atxaga beskatulyázhatatlan regénye a baszk irodalom alapkönyve, egyszersmind a kortárs irodalom kiemelkedő remekműve.

Bernardo Atxaga (1951), polgári nevén Joseba Irazu Garmendia író, költő, a modern baszk irodalom legismertebb alakja. Versek és elbeszélések szerzőjeként tűnt fel, majd az 1988-ban megjelent Obabakoak révén emelkedett a spanyolországi és a nemzetközi irodalom élvonalába. Művészetére a baszk identitástudat mellett mély világirodalmi beágyazottság, a posztmodern jegyében fogant játékosság és a mágikus realizmus szemléletmódja jellemző. Regényei, verses- és elbeszéléskötetei mellett esszéket, gyerek- és ifjúsági könyveket, forgatókönyveket és színdarabot is írt, műveit többtucatnyi nyelvre fordították le.