A tölgyek megindulnak

Majdnem fél évszázaddal elkészülte után először jelenik meg Dallos Sándor (1901-1964) regénye, az A tölgyek megindulnak című mű. A szerző, aki két kötete, a Munkácsy Mihály életét feldolgozó A nap szerelmese és Aranyecset révén szerepel a Nagy Könyv TOP100-as listáján, 1949. december 1-jén fogott neki A tölgyek megindulnak megírásának, és 1958. január 4-én fejezte be, ám halálakor sem hihette, hogy a közeli jövőben kinyomtatják.

Ez a magával ragadó, misztikus és transzcendens szálakkal dúsan átszőtt titokzatos alkotás egyetlen nap, 1949. szeptember 16-ának történéseit írja le, egy Börzse nevű falu lakóinak különös napját, amikor régen elnyűtt szavak - szeretet, szerelem, nemzés, természet, ember, hit, élet, halál - új jelentéssel és erővel töltődnek fel. Fordulatokban gazdag a kibontakozó felnőttmese, amelyben - ahogyan a mesék végén az mindig szokás - a Jó kerekedik felül.
Minden ismert írói erényét megcsillantja e regényben a szerző; finom ecsetvonásokkal festi meg szereplőit, lélegzetelállító módon írja le a természet villanásait, megmutatja a legyőzhetetlen szerelemből kirobbanó erotika tisztaságát. Mégis e könyv merőben más, mint az összes többi Dallos-mű: szerzője rendkívüli időkben vetette papírra, amikor Magyarország szörnyű mélységeket és lélegzetelállító magasságokat járt be, és e rendkívüli idők lényegét tárja az olvasó elé. Olyan tisztán és őszintén, ahogyan az író igazán akkor nyilvánul meg, amikor nem is reméli sorai közzétételét.
S mintha maga a mű - s alkotás közben a szerző - úgy változna belül, ahogyan forog a történelem megállíthatatlan kereke.