A kis szövetségesek [antikvár]

Részlet a könyvből: "Az éjjeliszekrényen az ébresztőóra zajosan berregett. Célia felriadt álmából, szétvetette keresztbefont karját, lábait egymásután kiterpesztette, majd, miután kibontakozott a hátravetett takarók és paplanok közül, felkönyökölt és megállapította, hogy bizony tényleg már öt óra van; - esti öt óra, természetesen. - Hallatlan! És a márkiné megigérte, hogy előbb jön el teára a többieknél! Hangosan elkiáltotta magát: - Favouille! Az ajtón egy tizanhárom éves, répahajú csitri dugta be kócos fejét. - Miattad ugyan estig is alhattam volna! Te állítottad be öt órára az ébresztőt? - Persze, hogy én... Mint rendesen! - Mint rendesen! Te kis boszorka, te!... És a vendégek, akiket teára várok és akik minden pillanatban itt lehetnek? Ez is a rendhez tartozik?... Gyere csak ide, hadd cibálom meg a hajadat!"