Magunkat neveljük. Hogyan hozzuk a legjobb formánkat, amikor gyerekünk a legrosszabb arcát mutatja?

Minden nevelés önnevelés. A gyerekre nem az hat legerősebben, amit mondunk neki, hanem ahogy mondjuk, ahogy valójában érezzük, és főként: ahogy mi élünk. Ha tehát eredménytelenül igyekszünk változtatni problémás viselkedésén, elsőként saját reakcióinkat érdemes felülvizsgálnunk és módosítanunk.

Az Egyszerűbb gyermekkor és a Melegszívű fegyelmezés világhírű gyermekpszichológus szerzője ebben a könyvében szülői és pedagógusi önnevelésünkhöz nyújt értékes segítséget. Hogyan őrizhetjük meg lélekjelenlétünket a legnehezebb és legkiborítóbb nevelési helyzetekben is? Miként maradhatunk hűek elveinkhez és értékeinkhez akkor is, amikor a gyerek épp az érzékeny pontunkra tapint rá, és kezdünk kijönni a sodrunkból?

Payne olyan szemléletmóddal ismertet meg minket, amely segít abban, hogy minél ritkábban kelljen utólag megbánnunk szavainkat és tetteinket. A lehető legjobb formánkat tudjuk nyújtani, amikor a gyerek épp a legrosszabb arcát mutatja. Ha ez sikerül, az a gyerek viselkedését is szükségszerűen megváltoztatja, és nem csupán az egyes problémás helyzetek, hanem az egész kapcsolat javulását eredményezi. Kiléphetünk az unalomig ismert, régi forgatókönyvből, és a sehova sem vezető ordibálások, fenyegetések és büntetések helyett hatékonyabb és kedvesebb módon oldhatjuk meg konfliktusainkat. Automatikus reakciók helyett tudatosan adhatunk megfelelőbb válaszokat a gyerek problémás viselkedésére. Hozzá intézett szavaink tisztább és együtt érzőbb forrásból fakadnak majd, ezért egészen más eredményhez vezetnek.

A szakember nagy hangsúlyt helyez a tudatos jelenlét állapotának elérésére, melyet egy speciális vizualizációs technika, az együttérző reakciók gyakorlatának bemutatásával segít.