A gyermekrajztól a fiatalok vizuális nyelvéig [szépséghibás]

Az állapotfotókat megtalálja alul, a leírásnál.

"Jelképek erdején át visz az ember útja" - Baudelaire szavai jól jellemzik a 21. századot, amelyben a képi kommunikáció az élet minden területét átszövi. A térbeli tájékozódás, a színek, formák hatásos használata az öltözködéstől a közösségi médiában alakított képmásig, az építés és tárgyalkotás mind részei a könyv témáját adó vizuális nyelvnek.
A gyermekrajz egy kutató kezében könnyen úgy járhat, mint a lepke, amely egy állatbarát rovarász hálójába akad. Fajtájáról, származási helyéről, szokásairól és alakjáról pontos feljegyzések készülnek, majd felnyílik a háló. A lepke repülhetne is tovább, ha szárnyáról a vizsgálódás során le nem pergett volna a hímpor. Mindent megtudtunk, ami kideríthető, de vizsgálódásunk közben csúszómászóvá tettük. Nincs titka már, ami elbűvölne. Ez a könyv arra törekszik, hogy a vizuális képességrendszer megismerésével váljék érthetővé, de ne veszítsen varázsából a gyermekrajzok és kamaszművek világa.
Az első firkáktól a 12?14 éves kiskamaszok hagyományos és digitális műveiig követi nyomon a szerző a képi nyelv formálódását, hazai és nemzetközi kutatások és a rajzpedagógiában eltöltött négy évtized tapasztalatai alapján. A kötetben számos művészeti projektről olvashatunk, amelyek képek, szobrok, építmények alkotásában és megértésében segítik a fiatalokat. A szerző a pedagógiai programok értékeléséhez is ad eszközöket, a képességkutatás eredményeivel támogatva a fejlesztést.
A könyvet ajánljuk mindenkinek, aki tanítja és kutatja a gyermekek képi nyelvét, és azoknak is, akik csak csodálják vagy csodálkoznak rajta, és szeretnék jobban megérteni.

A szerzőről

Kárpáti Andrea művészettörténész, pedagógiai kutató, az MTA doktora, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének egyetemi tanára és az MTA-ELTE Vizuális Kultúra Szakmódszertani Kutatócsoport vezetője. Könyvei és mintegy háromszáz tanulmánya öt nyelven szól a vizuális nyelv fejlődéséről és az iskolai digitális kultúráról. A Nemzetközi Művészetpedagógiai Szövetség alelnöke és több nemzetközi tudományos társaság vezetőségi tagja volt, jelenleg az MTA Pedagógiai Tudományos Bizottságának tagja.