A második frontvonal

A második frontvonal folytatása egy korábbi, szintén a Gondolat Kiadónál megjelent könyvnek, melynek A tudás keletkezése volt a címe. Ez is fikció formájában megírt tudományos munka: regényszerű írás, mely tudományos tartalmat kíván közvetíteni. A szerző útitársként nemcsak az iskolák és a pedagógia szűkebben értelmezett világába invitálja olvasóit, hanem olyan helyekre is, ahol a beszélgetés az oktatáspolitikáról, az iskolavezetésről, az oktatástechnológiáról, az oktatási javakkal történő nemzetközi kereskedelemről vagy az oktatáskutatás értelméről és módszereiről folyik.

A történet mesélője most is az oktatás és tudomány világáról mindent tudni akaró finn újságíró, Reijo, akivel az előző kötetben ismerkedhettünk meg. Ő az, aki újra föld körüli utazásra hívja az olvasót. Ezúttal azonban, az időközben kitört koronavírus-járvány miatt, találkozásai nagy része a virtuális térben zajlik. Ennek hatása érezhető a könyv szinte mindegyik fejezetében. Bár a szereplők gondolkodását és viselkedését jobban érthetjük, ha korábban már találkoztunk velük, ez a könyv nyugodtan olvasható úgy is, ha nem ismerjük az előzményeket.

Akárcsak az első kötetet, ezt is lehet regényként olvasni, de használható akár úgy is, mint kézikönyv, melyet hol ennél, hol annál a fejezetnél ütünk fel, és csak egy-egy részletben mélyedünk el.

A könyv címzettjei ezúttal is elsősorban azok a pedagógusok, akik nem rutinszerűen tanítanak, akikben elevenen él a szakmai kíváncsiság, és nap mint nap találnak ki új dolgokat, melyekkel eredményesebbé próbálják tenni munkájukat. Szól azokhoz is, akik kutatóként foglalkoznak a tanulás és tanítás világával, akik a szakpolitikák alakítójaként próbálják jobbá tenni az oktatást, de különösen azokhoz, akik pedagógusokat és iskolavezetőket tanítanak.

Halász Gábor
az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tanára, az egyetem Neveléstudományi Doktori Iskolájának volt vezetője, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Szakértőként több országban dolgozott az Európai Bizottság, az OECD, a Világbank, az Európa Tanács és más nemzetközi szervezetek felkérésére. Hosszabb ideig volt vezetője a legnagyobb magyarországi nemzeti oktatáskutató és -fejlesztő intézetnek, és több mint két évtizedig volt tagja az OECD Oktatáskutató és Innovációs Központja igazgatótanácsának (személyes honlapja: http://halaszg.elte.hu).