Fantomfájdalom

Bár jelenkori irodalmunkban szembetűnően szaporodtak meg az aparegények és apaversek, az identitástisztázó irodalmi mintázatok hagyományosan gyakran ábrázolják ki az anya alakját. Kinek ne rémlenének föl az Anyám tyúkja, a Mama, az Anyám fekete rózsa emblematikus verssorai a múltból vagy A szív segédigéi című Esterházy-kötet a klasszikus közelmúltból? Kortárs szerzőink versben is (pl. Falcsik Mari: Anyakönyv), prózában is (Nógrádi Gergely: Anyahajó stb.) rendre szembenéznek az anya elvesztésének traumájával.
A. Túri Zsuzsa műve alaktani és gondolati összetettségével tesz szert különös értékre. Próza, vers, szabadvers, szabad próza: hol lírába, hol esszébe tűnik át ez a formanyelveket is váltogató kötet; hanghordozása itt töredelmesen személyes, ott szikáran elemző - hiszen családi múlthoz és szakmai eseményekhez, gyerekkori emlékekhez és külföldi tapasztalásokhoz más-más szólamrend kívánkozik.
Töredékes stilisztika, retorikai ritmusváltások és tipográfiai jelzetek is érzékeltetik az idősíkok, helyszínek és érzelmi állapotok közti ingadozást; de nem szórt figyelem következménye mindez, hanem a teljes tudatosság megnyilvánulási módja. Irodalmi mércéken túli, szinte terápiás szöveget olvasunk, mely a halandóság pszichológiájához keres érvényes nyelvet, miközben egy lélekmélyi megengesztelődés történetét tárja elénk. A költői beszédbe menekvő eszmélet az álmok védelmére számító tudat megfelelője: "Azt álmodtam, hogy a sötét égbolt addig gyűrődött, / hajladozott, tekergett, amíg egy hatalmas fekete madárrá nem változott, / körberöpült engem, majd leült velem
szemben a / Saleve tetejére." Kopogós, rövid - és hovatovább a sírást helyettesítő - mondatok közt efféle látomásos kitekintések
biztosítják, hogy a Fantomfájdalom ne csak fájdalomra tanítson, de megbékélésről is legyen szava. "Nekem is FÁJ, AMI NINCS" - utal egy mondat a kötet címére. Az amputált láb és a gyermekről leválasztott anya analóg veszteségek, és az ember mint hiátusok övezte lény létállapotát nyomatékosítják. "Minden itt van, csak Ő hiányzik" - rögzíti egy másik kulcssor. Ez az elemi nemlét önmagán túlmutató gyásztapasztalatot hordoz; az anya elvesztésének traumája a halál általános tabuját is felszínre hozza. A. Túri Zsuzsa könyve ennélfogva nemcsak azoknak nyújthat lelki-szellemi segítséget, akik aktuális helyzetükben kényszerülnek fölfogni a fölfoghatatlant, de azon olvasók beleérző jelenlétére is számot tart, akiket ember voltuk tesz ki a horror vacui szeretetviszonylatokból előgomolygó démonának.
Mindannyiunkra tartozó intim rekviem a Fantomfájdalom.