Ügyvédtársadalom Magyarországon a 19. században [szépséghibás]

Az állapotfotókat megtalálja alul, a leírásnál.

Az 1886-ban kirobbant Baintner Imre-féle affér az egész ügyvédi társadalmat megmozgatta. A tekintélyes budapesti ügyvéd néhány bérkocsis képviseletét látta el, csakhogy a fővárosnak címzett beadvány bővelkedett a trágár és sértő kifejezésekben. A pénzbírságra ítélt Baintner Imrét a budapesti kamara és más ügyvédi egyesületek is védelmükbe vették, felszólalva az ügyvédi hivatás függetlensége, autonómiája és a szólásszabadság mellett. Az ügyvédi kar határozott fellépése eredményekképpen a kormányzat módosított az ügyvédi rendtartáson. A kötet ilyen és ehhez hasonló konfliktusok, esetek köré rendezve ismerteti az ügyvédi kar társadalomtörténetét. Miért akart valaki ügyvéddé válni, mit gondoltak az ügyvédek saját társadalmi szerepükről? Mi képezte az ügyvédek szaktudását, kiket képviseltek és milyen gazdagok voltak? Mi jellemezte az ügyvédség és az állam kapcsolatát, hogyan működtek az ügyvédi testületek, mit kezdtek a rájuk ruházott autonómiával? Ezek a kérdések és a kötetben felkínált megközelítések elvezetnek bennünket az ügyvédek világába, egy hivatás 19. századi mindennapjaiba.