Kolónia

2141.
Az emberiség újabb világjárvánnyal szembesül a Földön, amely elsősorban a várandós nők életére jelent fenyegetést. Miközben próbálják megfékezni a kórokozó terjedését, a bolygó körül rejtélyes neutrínókitörések lángolnak fel.
A marsi Kolóniák lakossága meghaladja a százezer főt, egyharmaduk már a bolygón született. Munkavállalási esélyeik a Földről érkező szakemberek tudásával szemben csekélyek, így legtöbben kénytelenek kizárólag fizikai munkaerőt igénylő munkakörben dolgozni. Minél többen válnak közülük nagykorúvá, annál jobban vágynak a változásra, és nem is sejtik, hogy ez a változás a Kolóniák létét fenyegeti.
Max Kidruk a kortárs irodalmi élet egyik kiemelkedő ukrán szerzője. Mérnöki diplomája (nemzetközi vízgazdálkodás és természetierőforrás-kutatás és -hasznosítás) és a Kijevi Műszaki Egyetemen és a Stockholmi Királyi Műszaki Intézetben végzett posztgraduális képzései után fordult az irodalom felé. Első könyvei útleírások voltak, majd a Bot című regénnyel a modern ukrán technothriller egyik meghatározó alakjává vált. Több mint 35 országot bejárva 28 könyvben írta meg élményeit. Műveiben a thriller, a sci-fi, a gótikus irodalom és a társadalomkritika elemei ötvöződnek a tudományos és technológiai tudással, geopolitikai gondolkodásmóddal.
A Kolónia a huszonkettedik századi világról szóló, Új sötét középkor című sci-fi trilógia első kötete. Egy történet arról, hogy az ember a civilizáció összes vívmánya ellenére sem változik: hiába a várható élettartam növekedése, a biplanetáris fajjá válás nem garantálja az emberiség számára a menekvést önmaga árnyéka elől.