Magyar az Isten [antikvár]

Előszó helyett Azért rendhagyó a cím, mert nem előszót szeretnék írni, hanem egy "rendhagyó munkát" és egy "rendhagyó szerzőt" kívánok itt bemutatni. A kutató-szerző: Práczki István ny. hírszerzőtiszt, (Született az alföldi Pilisen 1926-ban. Ex-egyetemi és főiskolai tanár diplomata, vállalati igazgató és vezérkari törzstiszt.) Jelenleg közíró, laikus ősnyelvkutató, katonapolitikai szakíró. A "Százak Tanácsának" és a MAG-nak (Magyar Alkotók és Gondolkodók Független Társaságának) tagja, aki többszáz publikációban és számtalan nyilvános előadáson fejtette és fejti ki a magyarság melletti elkötelezettségét bizonyító nemzetfilozófiáját. A tudatnyi nyelvet beszélő szerző tevékenységét mégis sokkal inkább az őstörténet és benne az ősmagyar nyelv kutatása fémjelzi. Nevéhez fűződik a Fordított Ékezés "feltalálása", ami az őseredeti jobbról-balra írt ősszavaknak a klasszikus nyugati nyelvekbe való beépülésének felfedését jelenti, aminek meghatározó szerepe van az összes kultúrnyelvben. A magyar nyelv őseredetének kutatásában a szerző forradalmian új utakon jár. A rendhagyó szófejtő munkája alapjának az úgynevezett kultikus isten és nemzetség neveket tartja, melyek szócsaládja ezres nagyságrendben épült be a nyugati utódnyelvekbe, bizonyítva a magyar ősnyelv történelmi elsőbbségét. Elmélete szerint a mai modern kultúrnyelvek egytől-egyig rontott ősmagyaros nyelvek, - köztük - még a mai magyar nyelv is. A szerző ennek ellenére, sőt ezek segítségével bizonyítja a magyaros őseredetet.