Zsoltármagyarázatok I. [antikvár]

ELOSZO A Zsoltármagyarázatok, az Enarrationes super Psalmos, Szent Ágoston legnagyobb terjedelmű műve, magyarul először - teljes egészében - e kötetekben olvasható. De honnan a gondolat, hogy Szent Ágostonnak ezt a művét magyarra fordítva közkinccsé tegyük? A fordító 1973-ban találkozott először az Enarratióval, amikor Mezey László és Dobszai László professzorok kezdeményezését a Központi Papnevelő Intézet spirituálisa, majd rektora, Paskai László magáévá tette, és elrendelte, hogy vasárnap délutánonként, 6 órakor a kispapok énekelt vesperást végezzenek az Egyetemi Templomban. Ez újdonság volt a Központi Papneveldében. A vidéki szemináriumok kispapjai ugyanis a székesegyházban rendszeresen részt vettek a káptalani liturgiában: vasár- és ünnepnapokon délelőtt a konventmisén, délután a vesperáson és kompletóriumon. A Központi Papnevelde nem kötődött székesegyházhoz, az Egyetemi Templomnak nincs káptalanja, ezért vasárnap délelőtt „konventmise" volt, a délutáni, illetve esti liturgia azonban a szemináriumi kápolnájában folyt. 1972-től a kispapok, buzgó hívőkkel, Mezey és Dobszai professzorok irányításával magyarul kezdték énekelni a vesperást. Régi hagyományt fölelevenítve a zsoltárokat követő szentírási rész után eleinte a celebráns mondott rövid magyarázatot, majd az egyházatyáktól kezdtünk kis részleteket felolvasni, egyre gyakrabban Szent Ágostontól, az Enarratiókhól. Megdöbbentő volt, hogy az énekelt zsoltársorok milyen mélységeket takarnak. Negyven év elteltével érezte a fordító az indítást, hogy a Pálos Könyvtár csendjében hozzáfogjon a Migne kiadásban 1000 oldalt kitevő szöveg fordításához. Visszatekintve ma is csodáljuk Isten kegyelmét, bátorítását abban, hogyan mertük elkezdeni, és be tudtuk fejezni. A kötetben a Zsoltároskönyv sorrendjében követik egymást a magyarázatok. Születési sorrendjük természetesen más volt: a Függelékben közölt táblázatban látható, hogy az évek múlásával hogyan születtek a többi művekkel párhuzamosan az Enarrátiók. Az időrendiség érzékelésére megadjuk minden zsoltár címénél az évszámot és Szent Ágoston életkorát. Nagy disszertációk témája lehetne - bárcsak felfigyelnének erre a teológiát tanuló lelkek -, hogy hogyan hatottak az Észak-Afrikai egyház körülményei Szent Ágoston életművének alakulására. Szent Ágoston nem a Szent Jeromos féle Vulgáta szövegét, hanem a korábban elterjedt latin (Vetus latina=ólatin) fordítást vette alapul. Ez magyarázza a mai zso-lozsmában imádkozott szövegtől való eltéréseket. Nyelvészként néhányszor figye-