Tanítás a keresztyén vallásra (1559) [antikvár]

Az Institutiot, a világnak ezt az egyik legismertebb könyvét, Kálvin 1536-ban írta egészen fiatalon, alig 27 éves korában, latin nyelven: Institutio Christianae Religions címmel, és azután szinte élete végéig bővítette. Az első kiadás mindössze hat fejezetből állt, az utolsó viszont már négy könyvre duzzadt és nem kevesebb, mint nyolcvan fejezetet tartalmazott. Az első könyv Istenről, mint Teremtőnkről szól, a második Istenről, mint Megváltónkról a Krisztusban, a harmadik Istenről, mint Megszentelőnkről a Szentlélek által, a negyedik könyv pedig az üdvösségre segítő külső eszközökről, mindenekelőtt Isten egyetemes egyházáról tanít. Az alábbiakban ennek a négy könyvnek a tartalmát foglaljuk össze szó szerinti idézetekben. Mindegyik idézetnél megjelöljük a helyet, ahonnan az Institutioból vettük. Például így: III.5.2. Ez azt jelenti, hogy: az Institutio III. könyve, és ebben az 5-ik fejezet 2-ik szakasza. Az Institutiot még Kálvin életében több európai nyelvre lefordították, így olaszra, spanyolra, angolra, hollandra és németre, később lengyelre is. Francia honfitársai épülésére - most már majdnem teljes bizonysággal elmondhatjuk - maga Kálvin fodította le könyvét, az első kiadást nem sokkal megjelenése után, az utolsót pedig 1560-ban: L'Institution Chrétiénne címmel. Ezt ma a korai francia próza leghatalmasabb alkotásának tekintik. Történeti érdekessége, hgoy Kálvin a tudósok számára írt latin nyelvű Institutiojából úgyszólván "nép-könyvet" kívánt csinálni, és ezt a célját bizonyos mértékig el is érte azzal, hogy a latin szöveg többször nehéz és homályos helyeit feloldja, egyszerűbb szavakkal magyarázza. Ezekből a kisebb terjedelmű magyarázatokból szövegtöbblet keletkezett a francia változatban. Ennek nemrégen jelent meg a kritikai kiadása. Ez nagy segítséget nyújt majd a jövőben a fordítóknak. Ebből közlünk néhányat a lábjegyzetekben.