Szentségimádás [antikvár]

VENITE ADOREMUS! Jöjjetek, imádjuk Őt! 1. A katolikus Egyház mindig imádkozó közösség volt, miként Jézus is kijelentette Jákob kútjánál: „Az Atya igaz imádókat keres magának". (Jn 4,23) Az egyházi élet középpontja a köztünk élő Jézus az Oltáriszentségben. Minden ezért van az Egyházban. Ezért díszesek a templomaink, ezért oly gyönyörűek a szertartásaink, mert köztünk él Jézus. Minket lát, minket hall, minket figyel. A mi templomunk sohasem üres. Mindig van benne Valaki. Nem szabad elfelejtenünk, hogy az Oltáriszentség nemcsak áldozat (szentmise), nemcsak lelket erősítő eledel, táplálék (szentáldozás), hanem állandó imádást kívánó, s igénylő Szentség is: Oltáriszentség. A kereszténység sohasem elégedett meg az Oltáriszentség elhelyezésével, mindig díszesebb helyet keresett neki. A keleti egyház éppen úgy, mint a nyugati. így jöttek létre a mind díszesebb cibóriumok, pasztofóriumok, tabernákulumok. Nem is elégedett meg a hivő nép azzal, hogy csakis szentmise idején láthassa az Urat. Máskor is eléje akart menni: imádni, imádkozni, hódolni és kérni. így jöttek létre a különféle ájtatos-