Maradjanak szívedben... [antikvár]

Kedves Ifjú Testvérem! Bár most Isten kegyelméből 98 éves vagyok, de én is voltam fiatal. Diákéveim alatt 14 éves koromban egy számtanórán történt súgással kapcsolatban nagyon nehéz helyzetbe kerültem. Már az óra végén voltunk s a tanár megfenyegette az osztályt, ha a jövő órán meg nem mondjuk, ki súgott feleletkor a mellettem ülő zsidó fiúnak, mindenkinek a jegyét matematikából egy fokkal lerontja. Én szegény fiú voltam, s csak úgy tudtam tovább tanulni, ha tiszta kitűnő voltam, mert azok tandíjmentességet kaptak. Sírtam, nem tudtam aludni. Mitévő legyek? S akkor iskolába indulás előtt egy fél órával Isten eszembe juttatta, hogy a szekrényben van édesapámnak egy Imakönyve: Szikszai: „Keresztyén tanítások és imádságok", és ebben néhány nappal azelőtt láttam egy imát ezzel a címmel: „A bűnbánó bűnös imája!" „Ez kell nekem!" - kiáltottam fel magamban- Gyorsan kikerestem és elimádkoztam. A szívem teljesen megnyugodott. Istenre bíztam ügyemet s megtörtént a csoda; a tanárunk sem ezen, sem más órán elő sem hozta ezt az ügyet. Isten kitörülte emlékezetéből. így indított el engem Isten a saját szívemből fakadó imádkozás útján. Kérem Istent: Segítsen Téged ez a kis könyv elindulni a saját szíveddel és szavaiddal való imádkozás útján. Mindenkor legyen imáidban hálaadás az Istentől kapott jókért, legyen benned őszinte bűnbánat az elkövetett hibákért, bűnökért és szívedből fakadó könyörgés magad, mások és Isten ügyei számára családodban, iskoládban, egyházadban, népünk és világunk életében.