Lurdi ájtatosság [antikvár]

Részlet a műből: "A lurdi ájtatosság eredete. 1858. február 11-én, Lourdes városka közelében, a Gáve folyó szigetén galyat szedegetett egy szegény molnármester 14 éves leánykája, Soubirous Bernadett. Ép haza készült, amikor a meredek sziklafal nyílásában egy gyönyörű női alakot vett észre. Hófehér ruhát viselt, derekát égszínkék öv szorította át, fejét pedig fehér fátyol borította^ Imára kulcsolt kezében arany-zsinorra fűzött olvasót tartott. Bernadett először megijedt, majd a Boldogságos Szűz barátságos szeretettel szólította meg, és megtanította a kereszt vetés helyes módjára és az olvasó mondására. Bernadett bele is kezdett az olvasóba, de mire az utolsó Dicsőséghez ért, a látomás elenyészett. A rákövetkező vasárnapon megismétlődött a jelenés. Most már nem tudta magában tartani titkát, elhíresztelte látomásait. Február 19-én már sok asszony is elkísérte és váltig bíztatta, hogy tudakolja meg a jelenés nevét és okát. Szűz Mária most azt parancsolta, hogy a következő két héten át naponként látogasson ki a barlanghoz, és még ezt is mondta: „Azt akarom, hogy sok ember jöjjön ide." Erre a kijelentésre száz- és ezerszámra jöttek az emberek a barlanghoz. A jelenésből azonban semmit sem láttak, csak Bernadett elragadtatásából vették észre bekövetkezését. A Szent Szűz a további látomásokban megparancsolta, hogy templom épüljön a barlang fölé, majd Ber- 3"