János evangéliuma és a jánosi levelek [antikvár]

Miként a három szinoptikus: Márk-, Máté- és Lukács-evangéliumot, úgy a negyedik, a János-evangéliumot is a Magyarországi Unitárius Egyház központjában, választott tisztségviselők, egyházi tanácsosok, gondnokok, presbiterek számára magyaráztuk úgy, ahogyan jelen 2. könyvünk, illetőleg a korábbi 1. könyv tartalmazza. A kezdeményezés bizonyára újszerű nemcsak egyházunk eddigi gyakorlatában, de feltehetően a határainkon túli magyar unitarizmusban is, minthogy mind ez ideig hasonló célú, átfogó igényű evangéliumi illetve újszövetségi magyarázatok összeállítására és kiadására nem került sor. De talán újszerűnek mondható a bibliaórák megszervezése és tananyaguk felépítése is abban, hogy nem esetlegesen kiválasztott és a résztvevők által előre nem ismert evangéliumi részek és versek átbeszélése történik, hanem módszeresen az evangéliumok teljes anyagát eredeti sorrendjükben vitatjuk meg. Talán nem lenne túlzott értékelés, ha a bibliaórai magyarázatokról megjelent könyveinket Teológiai Intézetünk olyan tankönyvnek tekinti, amely nem tart ugyan igényt arra, hogy teológusoknak címezhessük, de arra talán igen, hogy hasznosan segítheti mind a bibliaórai foglalkozásokat, mind pedig az egyénileg magukat a bibliaismeretekben és a hittanban továbbképzők tanulását. Amikor Teológiai Intézetünkben megérett az elhatározás az unitárius újszövetségi magyarázatok megírására, akkor abból az önértelmezésből indult ki, amely szerint az unitarizmus önmagát a legkövetkezetesebben evangéliuminak minősíti és hittételeiben feltétlenül az evangéliumokat vallja alapnak, elsősorban rájuk építkezik. Ebbe a képbe ugyanakkor nem könnyű beilleszteni azt a helyzetet, amikor éppen az unitarizmusnak lennének fenntartásai korszerű magyarázatok összeállításával és kiadásával szemben. A jánosi írásokban ugyan valóban vannak olyan szövegek, amelyek idegennek tűnnének az unitarizmusnak, és hitelvi rendszerébe aligha épülhetnének be. Csakhogy ezeket a szövegeket a hagyományos kereszténység teológiájában sem értelmezik egybehangzóan és nem indulhatunk ki olyan nézőpontból, hogy ezekhez a szövegekhez nem kapcsolhatók más, az unitarizmus felől induló értelmezések is.